Lényegességi elemzés és annak fontossága a CSR-jelentésben

TARTALOM

• Mi az a lényegességi elemzés?
• Mely iparágak számára alkalmas?
• Az ISO-szabványok is a lényegességre összpontosítanak
• Hogyan működik a lényegességi elemzés végrehajtása?
• A jó lényegességi elemzés sikertényezői
• Milyen szerepet játszik a lényegességi mátrix?
• Következtetés: A lényegességi elemzés mint a fenntarthatósági jelentés alapja
• DQS: A minőség egyszerű kihasználása.

Mi az a lényegességi elemzés?

A lényegességi elemzés - néha "lényegességi elemzésnek" is nevezik - nélkülözhetetlen módszer a vállalat számára, hogy azonosítsa a jelentős kérdéseit és az érdekelt feleket (érdekeltek) a követelményeikkel és elvárásaikkal együtt. Ezt a viszonylag egyszerű, de nagyon hatékony módszert sokáig csak a pénzügyi szektor bennfentesei ismerték. Itt elsősorban az éves pénzügyi kimutatások elkészítésénél alkalmazzák. A lényegességi elemzés célja az összes olyan lényeges szempont feltárása, amelyek potenciálisan befolyásolhatják az eredményt, és ugyanakkor különösen érdekesek lehetnek az éves pénzügyi kimutatások olvasói számára.

Napjainkban a lényegességi elemzést egyre gyakrabban és igen sikeresen alkalmazzák a vállalatok fenntarthatósági stratégiáinak részeként. Különösen a fenntarthatósági jelentéstétellel, az átvilágítási törvénnyel vagy olyan témákkal, mint a magatartási kódex, foglalkozó vállalatok nagyon gyorsan felismerik: gyakorlatilag nincs alternatívája egy ilyen stratégiai kockázatelemzés elvégzésének.

Egyrészt a lényegességi elemzés segít azonosítani a legfontosabb érdekelt felek csoportjait, valamint azok igényeit és elvárásait. Ugyanakkor a vállalat számára azokat a fenntarthatósági szempontokat is feltárja, amelyek az Ön szempontjából lényegesek. A kettő egymáshoz való viszonyítása, például egy lényegességi mátrix segítségével, egyfajta "átfogó lényegességet" és az ebből következő cselekvési területeket eredményez, például a kibocsátás és az éghajlatvédelem, az erőforrás-gazdálkodás, a környezetvédelem, az állatjólét vagy a társadalmi felelősségvállalás területén. E kockázatelemzés eredményei nagy jelentőséggel bírnak a releváns fenntarthatósági témák stratégiai besorolása és megközelítése szempontjából minden vállalat számára.

A módszer nem követ formálisan meghatározott megközelítést. Ahhoz azonban, hogy a fenntarthatósági stratégia meghatározásához megbízható eredmények szülessenek, a vállalatnak egy meghatározott eljárást kell követnie. Ez mindenekelőtt magában foglalja a belső, egymással ellentétes célok tisztázását, a kulcsfontosságú érdekelt felek bevonását, valamint a jelentős belső és külső kérdések következetes figyelembevételét, beleértve a kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket.

Mely iparágak számára alkalmas a lényegességi elemzés?

A lényegességi elemzés elvégzése általában önkéntes, de - különböző kontextusokban - erősen ajánlott a megbízható eredmények elérése érdekében, például a CSR-jelentések ismert formátumai, például a GRI (Global Reporting Initiative) vagy az ENSZ Globális Megállapodás (UN Global Compact) által. Mint ilyen, a fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó minden méretű és iparágú vállalat számára alkalmas. Minden vállalat és szervezet számára előnyös ez a módszer a fenntarthatósági kötelezettségvállalások és a megfelelő cselekvési területek azonosítására.

A fenntarthatósági menedzsmentre vonatkozó ISO-szabványokban is központi szerepet játszik az anyagelemzés. Például az ISO 26000 Társadalmi felelősségvállalási irányelv határozottan tanácsolja felhasználóinak, hogy végezzenek ilyen vizsgálatot: "Miután egy szervezet átfogóan meghatározta a döntései és tevékenységei szempontjából releváns cselekvési területeket, alaposan mérlegelnie kell a meghatározott cselekvési területeket, és ki kell dolgoznia egy értékelési viszonyítási alapot, amely alapján eldöntheti, hogy mely cselekvési területek a legfontosabbak a szervezet számára.".

A 2014-ben elfogadott uniós CSR-irányelv (2014/95/EU) Európa-szerte több mint 6000 vállalatnak kell jelentést tennie fenntarthatósági tevékenységeiről is. Másrészt kötelezővé teszi a módszer (itt "lényegességi értékelés") alkalmazását, amelynek jogi jellege van. Németországban például ez eddig csak mintegy 600 tőkepiaci orientált nagyvállalatot és vállalatcsoportot érintett. Azonban a kis- és középvállalkozások is egyre gyakrabban vállalnak önkéntes kötelezettséget arra, hogy fenntarthatósági stratégiájuk részeként következetesen fenntartható módon működnek, és erről beszámolnak.

Az, hogy a tervezett ellátási lánc átvilágításáról szóló törvényben milyen mértékben lehet vagy lesz jogi követelmény a lényegességi elemzés, még nem világos - de kétségtelenül szükséges.

Az ISO-szabványok is a lényegességre összpontosítanak

A jól ismert ISO irányítási rendszerszabványok valami hasonlót írnak elő, de részletesen másképp járnak el, és más kifejezéseket használnak. Ott a vállalat releváns belső és külső ügyeinek és az azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó releváns érdekelt felek azonosításáról van szó - a lényegességet itt relevanciának nevezik. A vállalatok azonban csak a következőkkel kapcsolatban kötelesek ilyen megállapításokat tenni tanúsítás.

Hogyan működik a lényegességi elemzés végrehajtása?

Két alapvető kérdés szolgál arra, hogy azonosítsa a vállalatánál a valóban jelentős fenntarthatósági szempontból releváns témákat: "Mit várnak el az érdekelt felek?" és "Melyek a vállalat szempontjából stratégiailag fontos fenntarthatósági témák?". A lényegességi elemzés vagy lényegességi elemzés folyamata a következőképpen nézhet ki:

• A belső és külső témák azonosítása és értékelése
• Értékelési logika létrehozása
• A lényegességi elemzésbe bevonandó (fenntarthatósági) témák meghatározása
• E témák cseréje az érdekelt felekkel (érdekelt felekkel).
• Lényegességi mátrix létrehozása
• A fenntarthatósági stratégia részeként történő felhasználás vagy közzététel, például a fenntarthatósági jelentésben (GRI) vagy a magatartási kódexben.

Az első lépés az érdekelt felek azonosítása az igényeikkel, valamint a saját vállalatának releváns belső és külső kérdéseivel. Az érdekeltek meghatározott területekhez rendelhetők, ami megkönnyíti például a relevancia vagy a lényegesség kiszűrését:

• Üzleti: ügyfelek, versenytársak, beszállítók, befektetők, bankok, biztosítótársaságok stb.
• Társadalom: fogyasztók, politika, hatóságok, helyi közösségek, lakosok stb.
• Belső érdekelt felek: Alkalmazottak, vezetőség, szakszervezetek stb.
• Érdekképviseleti csoportok: Nem kormányzati szervezetek, szövetségek, környezetvédelmi csoportok stb.

A második lépésben egy értékelési logikát kell létrehozni. Ennek segítségével az érdekeltek csoportjaihoz és a kulcsfontosságú kérdésekhez konkrét (számszerű) értékeket rendelnek, kiegészítve például olyan jelzőkkel, amelyek érthetőbb fokozatba sorolást tesznek lehetővé:

• 1-ig = alacsony
• 2 körül = közepes
• 3-tól = magas stb.

A jó lényegességi elemzés sikertényezői

Lényeges érdekelt felek

Annak eldöntésekor, hogy egy érdekcsoport lényeges-e a vállalat számára, a legfontosabb tényezők a következők

• Befolyásolhatják-e az Ön vállalatát vagy a vállalati célok elérését,
• Befolyásolhatják-e az Ön vállalatának tevékenységei
• vagy mindkettő.

A megkülönböztetés fontos az érdekelt felek vagy érdekeltek megszólításának és bevonásának módja szempontjából. A bevonás történhet például felméréseken, közös műhelymunkákon vagy a közösségi médián keresztül. Az érdekeltek egy részét, például a munkavállalókat, a hatóságokat vagy a beszállítókat általában már a napi üzletmenet során bevonják. Végezetül fontos a kapcsolattartás az (első) lényegességi elemzés folyamatán túl is, mivel az ilyen elemzést rendszeresen frissíteni kell.

A témák lényegessége a vállalat szempontjából

A lényeges belső és külső témák azonosítása a "szervezet kontextusán" alapul, ahogyan azt az ISO irányítási rendszerszabványok nevezik, például ISO 14001. Ez a fentiekben azonosított érdekelt felek figyelembevételével és a potenciális kockázatok és lehetőségek összefüggésében történik, amelyek (esetleg) felmerülhetnek - az ISO 14001 esetében akár az Ön termékeinek és/vagy szolgáltatásainak életciklusával összefüggésben is.

Akülső témák a fenntarthatóság három pillére alapján a következőkhöz rendelhetők:

• A gazdasági környezet: ellátási lánc, korrupció, nyersanyagok, politika, jog stb.
• A társadalmi környezet: értékek, népesség, munkaerő, diszkrimináció stb.
• Az ökológiai környezet: éghajlat, nyersanyagok, újrahasznosítás stb.

A belső témák elsősorban a termelésre, a marketingre, az emberi erőforrásokra, az erőforrásokra és az üzleti modellre vonatkoznak.

A belső érdekellentétek azonosítása és megoldása

A lényegességi elemzés sikerének alapvető feltétele az esetleges belső érdekellentétek azonosítása és tisztázása, lehetőleg a lényegességi elemzés előtt, de legalábbis annak során. Ez a téma a szervezetének egyes alkalmazottai vagy részlegei által egy és ugyanazon érdekcsoport vagy fenntarthatósági téma kapcsán a lényegesség szempontjából adott esetben eltérő értékelésekre irányul.

Az ilyen, gyakorlatilag minden nagyobb szervezetben előforduló, egymásnak ellentmondó célokat például workshopokon lehet kiküszöbölni vagy legalábbis kiegyenlíteni. Hangsúlyozni kell a felső vezetés, valamint a beszerzés, a humánerőforrás, az értékesítés, az irányítási rendszerek, a megfelelés, a kutatás-fejlesztés és a munkavállalói képviselet területéről érkező alapvető döntéshozók részvételét.

Mi a szerepe a lényegességi mátrixnak?

A lényegességi mátrix a korábban leírt lépésekből származó elemzési eredmények grafikus ábrázolása. Szigorúan véve a lényegességi mátrix egy egyszerű kétdimenziós koordinátarendszer:

• A vízszintes x-tengely jelzi a témák lényegességét a szervezet számára.
• A függőleges y-tengely az érdekelt felek lényegességét ábrázolja.

Mivel az összes releváns érdekelt félhez és fenntarthatósági témához értékeket rendeltek (minél magasabb, annál lényegesebb), ezek a mátrix szintjén egy pont koordinátáit tükrözik, és így jelzik egy-egy téma lényegességét mind az érdekelt felek, mind az Ön szervezete számára. Ez különböző cselekvési területeket eredményez, amelyek jelentős hatással vannak a vállalat belső fenntarthatósági stratégiájára.

A lényegességi mátrix megértéséhez fontos a bemutatás egyértelműsége. Minél távolabb van egy pont a

• az x-tengelytől, annál fontosabb a kapcsolódó téma az Ön érintettjei számára,
• az y-tengelytől, annál fontosabb az Ön szervezete számára.

Ez megkönnyíti a szervezetének és az érdekelt feleknek, hogy lássák, mely fenntarthatósági témák relevánsak, hol vannak átfedések a lényeges témák között, vagy hol vannak érdekellentétek. A két tengely közötti átlóhoz közel eső téma mindkét tengely számára egyformán lényeges. Ez az ábrázolás lehetővé teszi az időbeli fejlemények megjelenítését is (szükség esetén nyilakkal), ha egynél több lényegességi elemzést végeznek. A jobb áttekinthetőség érdekében ajánlott a torzítatlan ábrázolás használata, amely automatikusan generálódik, ha a tengelyszakaszok azonos méretűek.

Következtetés: A lényegességi elemzés mint a fenntarthatósági jelentés alapja

Harmóniában a gazdasági, ökológiai és társadalmi témákkal - ez az a képlet, amelyet a szervezetek manapság egyre gyakrabban használnak az érzékelt felelősségükről szóló jelentésükhöz. Az is várható, hogy a jövőben a beszámolási kötelezettséget több szervezetre is kiterjesztik, és lényegesen konkrétabb módon alakítják ki. Ugyanakkor a fenntarthatósági jelentéstétel szinte valamennyi jelentős formátuma anyagközpontú alapon működik, mint például a nemzetközileg is érvényes iránymutatások, a GRI (Global Reporting Initiative - Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés). Ezek azonban csak a kockázatelemzésnek ezt a formáját ajánlják. Az EU CSR-irányelv azonban, jogszabályi jelleggel, szintén kötelezővé teszi a lényegességi elemzést.

A lényegesség elve az összes ismert ISO irányítási rendszer szabványban is megtalálható, bár a kifejezés használata nélkül. A lényegességi elemzés tehát minden méretű és ágazatú szervezet számára nélkülözhetetlen módszer a lényeges (belső és külső) témák és a hozzájuk kapcsolódó releváns érdekcsoportok azonosítására, valamint a cselekvési területek levezetésére.

Nincs meghatározva, hogy az Ön vállalata milyen módon végzi el a lényegességi elemzést. Az ebben a cikkben vázolt folyamat azonban jó eligazítást nyújt ehhez. Ez mindenekelőtt magában foglalja a legfontosabb érdekelt felek azonosítását és bevonását, a lényeges fenntarthatósági kérdések következetes meghatározását, beleértve a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek figyelembevételét, valamint a belső, egymással ellentétes célok tisztázását. A lényegességi mátrix helyes elkészítése jó módszer az elemzés eredményeinek vizualizálására.

DQS: A minőség egyszerű kihasználása.

Az irányítási rendszerek és folyamatok nemzetközileg elismert tanúsítójaként több mint 200 különböző norma és iparági szabvány szerint, valamint egyénileg, a vállalat belső előírásai szerint auditálunk. A mi szabványaink ott kezdődnek, ahol az auditálási ellenőrző listák véget érnek. Auditoraink arra szakosodtak, hogy átfogó műszaki és iparági szakértelmük alapján értékes impulzusokat adjanak Önnek, amelyeket felhasználhat irányítási rendszerének továbbfejlesztésére és vállalata teljesítményének folyamatos javítására. Vegyen minket szaván! Várjuk a beszélgetést!

Bizalom és szakértelem

Szövegeinket és brosúráinkat kizárólag szabványügyi szakértőink vagy sokéves tapasztalattal rendelkező auditoraink írják. Ha bármilyen kérdése van a szöveg tartalmával vagy a szerzőnknek nyújtott szolgáltatásainkkal kapcsolatban, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.