Emberi jogok: Kibővített jelentések, több kellő gondosság

TARTALOM

• Akciótervek a világ 23 országában
• Jelentés a kötelezettségeket ki kell terjeszteni
• Fenntartható finanszírozás
• Növekszik a kötelezettségek listája
• Az irányítási rendszerek védőkorlátként szolgálnak
• Az érdekelt felek bevonása
• A minőség- és környezetvédelmi politika alakítása
• Aszerzők

Hogyan kezelhetik a vállalatok fenntarthatósági kockázataikat

Michael Wiedmann (Norton Rose Fulbright) és Frank Graichen (DQS GmbH)

Több mint 20 évvel ezelőtt csatlakoztak az első vállalatok az ENSZ Globális Megállapodásához [1]. Időközben ez a világ legnagyobb és legfontosabb kezdeményezése a felelős vállalatirányításért. Az ENSZ Globális Megállapodásának víziója egy befogadó és fenntartható globális gazdaság, amely a tíz egyetemes alapelvén alapul. A csatlakozással a vállalatok vállalják, hogy tiszteletben tartják a tíz alapelvet, és évente jelentést tesznek az alapelvek megvalósításában elért eredményekről és problémákról. Mivel a jelentések önkéntes önbevalláson alapulnak, és nincsenek ellenőrizve, a jelentéstétel komolysága megkérdőjeleződik.

2011-ben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa [2] elfogadta az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó elveket (Irányadó elvek) [3], amely kötelezettséget teremtett a tagállamok számára, hogy a vállalati ellátási láncok mentén jogszabályban rögzítsék az emberi jogok tiszteletben tartását, és kötelező jelentéstétellel mutassák be, hogyan tesznek eleget e kötelezettségeknek.

Cselekvési tervek a világ 23 országában

Az Irányelvek a kiindulópontja számos olyan törvénynek világszerte, amely előírta a jogalkotók számára, hogy a vállalatoknak jelentést kell készíteniük az ellátási láncaikban elkövetett emberi jogi visszaélésekről. Az első ilyen törvény a 2012-es kaliforniai "Transparency in Supply Chains Act" ^[4] volt, amely viszont az Egyesült Királyság 2015-ös "Modern Slavery Act"-jének ^[5] alapjául szolgált.

Ugyanakkor mind az ENSZ ^[6], mind az EU ^[7] felszólította tagjait, hogy fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket (NAP) ^[8 ] az Irányelvek végrehajtására. Ennek a felhívásnak világszerte 23 ország tett eleget, amelyek cselekvési terveket dolgoztak ki a helyi vállalatokhoz intézett konkrét felhívásokkal ^[9]. A nemzetközileg tevékenykedő német vállalatoknak tehát nemcsak a német kormány NAP-ját kell betartaniuk, hanem adott esetben azon országok NAP-ját is, amelyekben leányvállalataikkal jelen vannak.

Míg az első törvények és az azokból eredő kötelezettségek még viszonylag kevéssé voltak kötelezőek a vállalatok számára, az elmúlt években további nemzeti törvényeket hoztak Franciaországban 2017-ben ^[10] és Hollandiában 2019-ben ^[11], amelyek nemcsak jelentéstételi, hanem átvilágítási kötelezettségeket is előírnak a vállalatok számára, amelyek be nem tartása szankcionálható.

A jelentéstételi kötelezettségek kiterjesztése

Az EU is hasonlóan gondolkodik. A 2014-ben elfogadott vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló irányelv ^[12], amely Európa-szerte több mint 6000 vállalatot kötelez arra, hogy fenntarthatósági tevékenységükről is beszámoljanak, 2020 februárja óta egy konzultáció keretében felülvizsgálat alatt áll. A jelentéstételi kötelezettséget a jövőben várhatóan több vállalatra terjesztik ki, és sokkal konkrétabbá teszik. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a korábbinál is több beszállítójukat fogják rávenni az előírt információk megadására.

Didier Reynders uniós igazságügyi biztos bejelentette, hogy 2021-ben európai ellátási láncra vonatkozó törvényt hoznak az emberi jogi és környezetvédelmi előírások betartására vonatkozóan ^[13]. Egy ilyen ellátási láncra vonatkozó jogszabály elfogadásával a vállalatoknak valószínűleg bizonyítaniuk kell majd, hogy méretüknek és okozati hozzájárulásuknak megfelelő mértékben tettek az emberi jogok megsértésének vagy a környezetkárosításnak a megelőzése vagy enyhítése érdekében. Ha nem tudnak bizonyítékot szolgáltatni a kockázatelemzésről és a kockázatelkerülő vagy kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtásáról, akkor valószínűleg szankciókkal fogják őket sújtani.

Ezek az uniós jogalkotási tervek beágyazódnak az EU Bizottság 2019 decemberében bemutatott "zöld megállapodásába", amelynek célja, hogy Európa klímasemleges módon növekedjen. Ehhez a gazdaság és az ellátási láncok átalakítására van szükség, beleértve a fenntartható finanszírozás fejlesztését is ^[14].

Fenntartható finanszírozás

A finanszírozás átalakítása azt jelenti, hogy az EU arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a hosszú távú célokra, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre összpontosítsanak. Ez azt jelenti, hogy az éghajlati és környezeti kockázatokat teljes mértékben kezelni kell, és be kell építeni az üzleti megfontolásokba, kellő figyelmet fordítva a társadalmi kockázatokra, például az emberi jogok megsértésére a határokon átnyúló ellátási láncokban ^[15].

Ezen az úton tett első lépésként az EU bevezette a fenntartható és éghajlatbarát befektetések osztályozási rendszerét, a "taxonómiát" ^[16]. A jövőben a beruházási hitelek kedvező kamatlábai attól is függnek majd, hogy a beruházások - közvetlenül vagy közvetve - milyen mértékben nem gyakorolnak káros hatást az emberekre, az éghajlatra és a környezetre.

A kötelezettségek katalógusa egyre bővül

A vállalatoknak ezért fel kell készülniük arra, hogy a korábbinál átfogóbban számoljanak be üzleti tevékenységük, üzleti kapcsolataik, valamint termékeik és szolgáltatásaik hatásairól és kockázatairól ^[17], és hogy a kapcsolódó átvilágítási kötelezettségek be nem tartása esetén szankciókkal kell számolniuk. Ezek a jogi kötelezettségek vagy közvetlenül érintik majd őket, vagy pedig üzleti partnereik egyre inkább áthárítják rájuk ezeket a kötelezettségeket.

A vállalatoknak ezért már most el kell kezdeniük a teljes értékláncuk fenntarthatósági kockázatainak vizsgálatát, és el kell kerülniük, vagy legalábbis jelentősen csökkenteniük kell azokat (közép- és hosszú távon), hogy vonzó üzleti partnerek maradhassanak, illetve hogy a jövőbeni finanszírozás során ne érjék őket hátrányos hatások.

Az irányítási rendszerek védőkorlátként szolgálnak

A fenntarthatósági kockázatokra való összpontosításra vonatkozó ajánlás most felveti azt az érdekes kérdést, hogy a meglévő irányítási rendszerek mennyire alkalmasak arra, hogy támogassák a vállalatokat az ilyen kockázatelemzésekben, és milyen kapcsolódási pontok lehetnek például az ISO 9001, az ISO 14001 vagy az ISO 45001 szabványokban.

Az ISO alapstruktúrája (High-Level-Structure, HLS), amelyet évekkel ezelőtt vezettek be, hasznosnak bizonyult ebben a tekintetben. Ez azt eredményezte, hogy valamennyi irányítási rendszerre vonatkozó szabvány hasonló felépítésű, az adott témakörrel kapcsolatban nagyrészt azonos követelményeket határoz meg, és harmonizált terminológiát használ.

Az érdekelt felek bevonása

Az alábbiakban konkrétan a CSR és a "szervezet és az érdekelt felek kontextusa", a "(minőség/környezet)politika" és a "kockázatok és lehetőségek a kötelező kötelezettségvállalások tekintetében" témakörök közötti összefüggésekkel foglalkozunk.

A kiterjesztett jelentéstételi követelmények és a beszállítói láncra vonatkozó törvény (tervezett) bevezetésével, amely markánsan befolyásolja a szervezet és beszállítói közötti belső kapcsolatot, változások következnek be a "külső témákban" és a "kontextusban", amelyben a vállalat működik (lásd ISO 9001, 4.1. fejezet). Ugyanilyen hatással vannak az érdekelt felek követelményei és elvárásai (lásd ISO 9001, 4.2. k.), amelyek "relevánssá" és ezáltal kötelezővé/kötelezővé válnak, egyszerűen azért, mert a jogi és szabályozási követelmények a jelentéstételi kötelezettségekkel és az ellátási láncról szóló törvénnyel együtt fogalmazódnak meg.

A minőség- és környezetvédelmi politika alakítása

A vállalati politika meghatározásakor közvetlen, levezethető hivatkozások is felmerülnek. Például a minőség- és/vagy környezetvédelmi politikának tartalmaznia kell "az alkalmazandó követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást" (ISO 9001, 5.2.1.1c. fejezet). Egy európai irányelv vagy törvény kétségkívül ilyen alkalmazandó követelmény. Továbbá az irányítási rendszerre vonatkozó szabványok megkövetelik, hogy "a (szervezet) politikája megfelelő legyen (...) a kontextusnak".

Így amikor a környezet változik, és a fogyasztók, a pénzügyi szervezetek és a jogalkotók elvárásai közvetlenül vagy közvetve módosítják a szervezet stratégiájával, termékeivel, szolgáltatásaival, folyamataival és ellátási láncával szemben támasztott követelményeket, ez tükröződhet - sőt, tükröződnie kell - a megváltozott, kiigazított vállalati politikában.

A "Kockázatok és lehetőségek" témakörrel kapcsolatban (ISO 9001, 6.1.1. fejezet) három szempont és kérdés válik nyilvánvalóvá, amelyeket a vállalatoknak elemezniük és megválaszolniuk kell saját maguk számára:

• Milyen nemkívánatos hatása lenne a vállalatra nézve, ha egy esetleges jelentéstételi kötelezettségnek csak elégtelenül felelne meg, vagy ha az emberi jogok betartásának és/vagy a környezeti szempontból releváns károk elkerülésének megfelelő figyelembevétele nem lenne kimutatható az ellátási láncokban?
• Milyen lehetőségeket és lehetőségeket rejt magában a vállalat következetes elkötelezettsége és aktív pozícionálása a CSR tekintetében, pl. az imázs, a márka pozícionálása, a piaci részesedések, az új célcsoportok kialakítása, az értékesítés és a nyereség szempontjából?
• Figyelembe veszi-e a vállalat a beszállítói menedzsment és a beszerzési folyamatok részeként a CSR-irányelvből és az ellátási láncról szóló törvényből eredő esetleges követelményeket? És milyen információkat, beleértve a szerződéses megállapodásokat is, nyújtanak a "külső beszállítóknak" (ISO 9001, 8.4.3. fejezet)?

Ez szinte elengedhetetlenné teszi, hogy ezeket a témákat a lehető leggyorsabban beépítsék a belső és külső auditokba, és a kapott eredményekből kiigazításokat vezessenek le a vonatkozó vállalati folyamatokban.

A szerzők

Michael Wiedmann a Norton Rose Fulbright frankfurti irodájának compliance-jogásza. A Német Compliance Intézet e.V. (DICO) társelnökeként a CSR/emberi jogi munkacsoportban is részt vesz. Frank Graichen a DQS GmbH Auditor Management & Competence részlegének vezetője, ISO 9001 auditor és a Német Minőségügyi Társaság (DGQ) előadója auditálási témákban Frankfurt/Mainban.

Források

¹ A Global Compact tíz alapelve: https://www.globalcompact.de/de/ueber-uns/deutsches-netzwerk.php.
² Részletek az Emberi Jogi Tanácsról: https://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/Pages/Home.aspx.
³ Az üzleti és emberi jogokra vonatkozó iránymutató elvek: https://www.globalcompact.de. Rövid link közvetlenül a PDF-hez: https://bit.ly/3ko346H
⁴ A 2010. évi kaliforniai törvény az ellátási láncok átláthatóságáról: https://oag.ca.gov.
⁵ Modern Slavery Act 2015: http://www.legislation.gov.uk.
⁶ Az ENSZ üzleti és emberi jogi munkacsoportja
⁷ EU Bizottság, A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó uniós stratégia 2011-2014, 1. o., https://www.europarl.europa.eu. Shortlink közvetlenül a PDF-be: https://bit.ly/2FJVi86
⁸ Német nemzeti cselekvési terv: https://www.csr-in-deutschland.de/DE/Wirtschaft-Menschenrechte/wirtschaft-menschenrechte.html
⁹ Az emberi jogi főbiztos listája: https://www.ohchr.org/EN/Issues/Business/Pages/NationalActionPlans.aspx.
¹⁰ LOI n° 2017-399 du 27 mars 2017 relative au devoir de vigilance des sociétés mères et des entreprises donneuses d'ordre: https://www.legifrance.gouv.fr.
¹¹ Wet van 24 oktober 2019 houdende de invoering van an zorgplicht ter voorkoming on de levering van goederen en diensten die met behulp von kinderarbeid tot stand zijn gekomen (Wet zorgplicht kinderarbeid): https://zoek.officielebekendmakingen.nl.
¹² 2014/95/EU irányelv: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/DE/TXT/PDF/?uri=CELEX:32014L0095&from=EN
¹³ Az Európai Parlament felelős üzleti magatartással foglalkozó munkacsoportja, 2020.04.29-i webinárium.
¹⁴ Európai zöld alku: https://ec.europa.eu/info/
¹⁵ Uniós konzultáció a fenntartható finanszírozásról (a lekérdezés 2020.07.15-ig tartott): https://ec.europa.eu/info/consultations/finance-2020-sustainable-finance-strategy_en.
¹⁶ További információk a "taxonómiáról" és a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai munkacsoport eredményeiről: https://ec.europa.eu/info/publications/sustainable-finance-technicalexpert-group_de.
¹⁷ A német szövetségi kormány fenntartható pénzügyekkel foglalkozó tanácsadó testületének ajánlása, időközi jelentés - A fenntartható pénzügyek jelentősége a nagy átalakulásban, 2020.03.5.: https://sustainable-finance-beirat.de/en/publications/.

Megjegyzés

A fenti cikk először a "QZ Qualität und Zuverlässigkeit" című német szaklap 09/2020-as számában jelent meg. Itt a kiadó szíves engedélyével közöljük.