A három betű ISO a genfi székhelyű Nemzetközi Szabványügyi Szervezetetjelenti.

Mit jelent az ISO?

Az 1947-ben alapított, független és világszerte tevékenykedő nem kormányzati szervezet célja a nemzetközi szabványok kidolgozása és közzététele.

Az ISO számokban (2019-től):

  • 164 tag kizárólagos országképviseletként; Németországban a berlini DIN (Német Szabványügyi Intézet).
  • 23 196 érvényes nemzetközi szabványt alkalmaznak világszerte
  • 785 műszaki bizottság (TC) és albizottság (SC) a szabványok kidolgozására

Mik az ISO-szabványok?

Az ISO-szabványok olyan nemzetközi szabványok, amelyek segítenek javítani az áruk és szolgáltatások minőségét és biztonságát, és nem utolsósorban megkönnyítik az országok és vállalatok közötti cserét. Emellett a szabványosítás célja, hogy elősegítse az intézmények és vállalatok közötti együttműködést az üzleti, technológiai és tudományos életben.

Az ISO-szabványok követelményeket határoznak meg a termékek minőségére, a szolgáltatások teljesítésére, valamint az irányítási rendszerekre és a folyamatokra vonatkozóan többek között a technológia, a termelés, a környezetvédelem, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, az orvostudomány, a megfelelőség és az élelmiszerbiztonság területén. Alkalmazásuk gyakorlatilag minden vállalatra és magánháztartásra hatással van. A Nemzetközi Szervezet mellett a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) szerint két másik szervezet is kidolgozhat és közzétehet nemzetközi szabványokat: Az IEC (gyakran az ISO-val együttműködve) az elektrotechnikában és az ITU a távközlésben.

A kidolgozott szabványokat (vagy szabványtervezeteket) többek között a havonta megjelenő ISO Bulletinben és a Szabványügyi kézikönyvekben teszik közzé. Azonosítás céljából a szabványok a kiadó rövidítése mellett (pl. ISO vagy IEC) 1 és 99999 közötti számot is kapnak. Így a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet döntése értelmében minden jelentősebb szabvány, amely tanúsítható, 01-re végződik.

A vállalatoknál az ISO 9001 az egyik legismertebb ISO-szabvány. Először 1987-ben jelent meg a minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsításának alapjaként (akkor még "Minőségbiztosítási rendszerek modellje" néven), és többször, részben átfogóan átdolgozták, legutóbb 2015-ben. Az ISO Survey 2019 a vizsgált időszakban világszerte közel 1 millió érvényes ISO 9001 tanúsítványt tart nyilván.

Aki gyakran fényképez, az ismeri az ISO-szabványokat, például a fényérzékenység beállításából. Ezt az ISO 5800-as szabvány határozza meg. Ebből levezetve a fotózásban olyan beállítások léteznek, mint az ISO 6400 a sötétben készült, nagyon fényérzékeny felvételekhez.

Hogyan jönnek létre az ISO-szabványok?

  1. Előkészítő szakasz/javaslati szakasz (NP - New Work Item Proposal)
    Az illetékes szabványügyi bizottság vagy albizottság összegyűjti és értékeli az új szabványosítási javaslatokat.
  2. Munkatervezet (WP)
    Egy szakértőkből álló munkacsoport készíti el az első tervezeteket.
    Bizottsági szakasz (CD - Committee Draft)
    A nemzeti képviselőkből álló szabványügyi bizottság elkészíti a bizottsági tervezetet.
  3. Megkérdezési szakasz (DIS - Draft International Standard)
    A szabványügyi bizottság felmérési tervezetet készít, és azt véleményezésre és szavazásra közzéteszi. Ha a tagok jóváhagyása 75% alatt marad, egy második DIS-t készítenek. A jóváhagyott DIS általában már megvásárolható, Németországban a Beuth Verlagtól.
  4. Jóváhagyási szakasz (FDIS - Final Draft International Standard)
    A szabványügyi bizottság elkészíti a végleges tervezetet, és közzéteszi azt véleményezésre és szavazásra. Ha a FDIS-t a tagok kétharmados többsége jóváhagyja, akkor a kiadási szakaszba lép. Az FDIS szakasz szükség esetén kihagyható, ha a DIS-t nagyon széles körben elfogadják.
  5. Közzétételi szakasz (ISO-szabvány)
    A nemzetközi szabványt közzéteszik, többek között a havonta megjelenő ISO Bulletinben és az úgynevezett szabvány kézikönyvekben.

Legkésőbb öt év elteltével ellenőrzik, hogy a szabvány tartalma még mindig a technika jelenlegi állása. Ha javításra van szükség, a szabványt felülvizsgálják. Ha a szabványt ésszerű erőfeszítésekkel nem lehet egy felülvizsgálat során frissíteni, akkor azt (egy átmeneti időszak után) visszavonják, és egy új szabvány lép a helyébe.

Mit jelent a DIN EN ISO?

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott szabványok nemzetközi érvényességgel bírnak. Ha az EU-n belül elismerik őket, a szabványt az "EN" rövidítéssel látják el. Ha az ISO és EN szabványokat egy nemzeti szabványügyi testület, például a német DIN is elfogadja, akkor a szabványon a kiegészítő rövidítésük szerepel, pl. "DIN EN ISO".

A német DIN-szabványt a fogyasztók elsősorban a papírformátumokról ismerik, például a DIN A4-ről. Egy ilyen papírlap szabványosított mérete 210 x 297 milliméter. Általában a papírformátumokat Németországban a DIN 476, Európában az EN 20216, nemzetközileg pedig az ISO 216 szerint szabványosítják.

Tudta, hogy a DQS 1985-ben alakult ki a DIN-ből (Német Szabványügyi Intézet) és a Német Minőségügyi Társaságból (DGQ)?

Szerző
Ute Droege

DQS szakértő a minőségirányítás területén, régóta auditor és tapasztalt ISO 9001 oktató.

Loading...