A normáknak, műszaki szabályoknak és szabványoknak a lehető legnagyobb mértékben mindig a technika, a tudomány és más releváns tudományágak aktuális állását kell tükrözniük.

Ha például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) új irányítási rendszerszabványt ad ki, akkor azt körülbelül öt-hat év múlva vizsgálják felül először, hogy szükséges-e a tartalom és/vagy a nyelvezet kiigazítása. Ugyanezt az eljárást követik az évtizedek óta forgalomban lévő szabványok esetében is.

Ha megállapítják, hogy az adott szabvány már nem aktuális, akkor azt felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat megkezdése és az új változat közzététele között - a terjedelemtől és a bonyolultságtól függően - további egy-két év telik el. Ha a felülvizsgálat alapvető jellegű, akkor "jelentős felülvizsgálatról" is beszélünk.

Ha megnézzük a talán legismertebb minőségirányítási rendszerszabvány (ISO 9001) egyes generációit, a következő történetre jutunk:

  • Első kiadás 1987-ben
  • Első felülvizsgálat 1994
  • Második felülvizsgálat 2000
  • Harmadik felülvizsgálat 2008
  • Negyedik felülvizsgálat 2015

Az ISO 9001 tehát már az 5. generációját éli. A 2000-es és a 2015-ös revízió átfogóbb és alapvetőbb volt, mint a többi, a 2015-ös generációt pedig "nagy revíziónak" nevezik - és joggal: a "nagy revízió" nemcsak tartalmi szempontból hozott messzemenő újításokat, hanem teljesen új struktúrát és számos új fogalmat is.

2021-ben az ISO 9001 ismét próbára lett téve. Az illetékes műszaki bizottság, az ISO/TC 176 azonban változtatás nélkül megerősítette az ISO 9001:2015 jelenlegi változatát. Ez azt jelenti, hogy a következő években nem kerül sor az irányítási rendszerek legfontosabb tanúsítási szabványának felülvizsgálatára.

Szerző
Ute Droege

DQS szakértő a minőségirányítás területén, régóta auditor és tapasztalt ISO 9001 oktató.

Loading...