delta auditokat azzal a szándékkal végzik, hogy az irányítási rendszereket a status quo és az (új) szabvány követelményei közötti különbségre vonatkozóan auditálják.

A cél az esetlegesen szükséges intézkedések azonosítása, mielőtt például egy új szabványra való átállási auditot vagy tanúsítási auditot végeznének. A delta auditok bármikor és a rendszeresen tervezett auditoktól függetlenül is elvégezhetők.

A delta audit a görög ábécé negyedik betűjéről, a "Delta" (∆) betűről kapta a nevét. A gyakran szinonimaként használt kifejezés a hiányelemzés.

Mikor van értelme a delta auditnak?

delta auditokat a tanúsító szervezetek opcionális szolgáltatásként kínálják. Ennek például akkor van értelme, amikor az ISO irányítási rendszer szabványok felülvizsgálata elérhető, és a vállalatok át akarnak állni az új verzióra. Mint annak idején a jól ismert minőségirányítási szabvány esetében, az ISO 9001:2008-ról az ISO 9001:2015-re való átálláskor. A delta audit sok vállalat számára üdvözlendő lehetőség volt arra, hogy a végleges szabvány alapján azonosítsa az esetlegesen szükséges intézkedéseket az új verzióra való sikeres átállás érdekében.

A delta audit akkor is hasznos, ha olyan irányítási rendszerszabványról, amelynek kiadója nem az ISO, egy ISO-szabványra térnek át. Átláthatóságot teremt, és azonosítja a lehetséges cselekvési szükségleteket. Erre egy példa a munkahelyi biztonság és egészségvédelem (OHS) területéről: a BS OHSAS 18001-ről az ISO 45001:2018-ra való áttérés.

Egy másik helyzet, amikor a delta auditok felhasználhatók, a tanúsítás formális alapjának hiánya. Vegyük például az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) példáját: bár az új GDPR végül 2018 májusában lépett hatályba, egyelőre nincs mód az ezzel kapcsolatos tanúsításra. Ilyen esetekben az adatvédelmi audit hiányelemzéssel állapítja meg, hogy a vállalat megfelel-e a legfontosabb adatvédelmi szempontoknak. Ez nem eredményez hivatalos tanúsítványt. Viszont biztonságot nyújt a vállalat számára, hogy ismeri a jelenlegi állapotot, az általános adatvédelmi rendelet követelményeihez viszonyított eltérést és a szükséges intézkedések szükségességét.

 

Mikor éri meg az erőfeszítés?

A delta audit például egy szabvány felülvizsgálata esetén lehet ésszerű intézkedés, mivel a vállalatok a tervezett átállás idején ritkán vannak 100 százalékban naprakészek egy felülvizsgált vagy újonnan kiadott irányítási rendszer-szabvánnyal.

A delta-audit erőfeszítéseit tekintve nagyjából hasonló a (szintén nem kötelező) előaudithoz, amelyet az első tanúsítás esetén az 1. fázisú audit előtt végeznek el. Mindkét eljárás független a tényleges tanúsítási audittól, és ezért többletmunkával jár. Mindazonáltal a legtöbb esetben egy ilyen audit időt és költségeket takarít meg a nem megfelelően előkészített tanúsítási audithoz képest, amely során jelentős nem-megfelelőségeket (eltéréseket) találnak.

Mikor kell delta auditot végezni?

Aki delta auditot rendel el, annak el kell gondolkodnia a megfelelő időponton. Ha egy szabvány új követelményeit már megállapították, nincs túl korai időpont. Ezzel szemben egy vállalatnak számolnia kell azzal, hogy a hiányelemzés feltárja a cselekvési szükségletet. Ezért elegendő időt kell hagyni, például a tervezett átállási auditig, hogy a szükséges intézkedéseket végre lehessen hajtani.

 

Hogyan működik a delta audit?

A hiányelemzést mindig minden vállalat esetében egyedileg végzik el. A meglévő vállalati struktúrákat elemzik, hogy meghatározzák például a tanúsításhoz szükséges erőfeszítéseket és költségeket. A követelményektől függően az elemzés vonatkozhat csak a vállalat egyes részeire, vagy figyelembe veheti a vállalat összes területét. Az elemzés többek között tartalmazza a vállalat cselekvési terveit, kockázatértékeléseket vagy célmeghatározásokat.

Az audit általában a következő lépésekben zajlik:

  • A vállalat önértékelése egy kérdéslista alapján
  • Az audit fókuszpontjainak meghatározása a tanúsító társasággal szoros együttműködésben
  • A jelenlegi állapot helyszíni értékelése az auditor által
  • Az önértékelés értékelése az auditor által, a helyszínen megállapított tényleges állapotra tekintettel
  • A gyenge pontok és a javítási lehetőségek dokumentálása az auditor által.

 

Meg kell azonban jegyezni, hogy a delta audit és egy esetleges közelgő átmenet vagy tanúsítási audit után az auditor nem végez további értékelést. Ez azt jelenti, hogy nem lehet kimutatni, hogy a megállapított javítási potenciált meg is valósították-e.

Az eljárás és a megközelítés világosan mutatja, hogy az ilyen hiányelemzés nem szolgáltatás a tanácsadói tevékenység értelmében. Hasznos felkészülés a tanúsítási auditra, tekintettel az esetlegesen szükséges intézkedésekre. Megelőzheti a tanúsítást, de nem része az ISO-tanúsításnak.

 

Következtetés

A delta auditot (szinonimája a hiányelemzés) általában akkor alkalmazzák, amikor egy szabványt felülvizsgálnak vagy teljesen újra kiadnak. A tanúsító cégek így az aktuális állapot meghatározását és önértékelésük felülvizsgálatát kínálják ügyfeleiknek. Ezeket a vállalatnál a helyszínen összevetik az új követelményekkel. Az azonosított gyengeségeket (delták / hiányosságok) dokumentálják, és a vállalatnak a tényleges rendszeraudit előtt kell azokat megszüntetnie. Ez utóbbit azonban nem auditálják.

A fő előnye, hogy a tényleges tanúsítási audit során már nem kell jelentős eltérésekre (nem megfelelőségekre) számítani. Ez időt és pénzt takarít meg.

audits-der-dqs-mitarbeiter diskutieren über inhalte auf tablet
Loading...

Kérdése van a delta auditról?

A ráfordításról és a költségekről szívesen tájékoztatjuk Önt egy kötetlen beszélgetés keretében. Kötelezettség nélkül és díjmentesen.

Szerző
Ute Droege

DQS szakértő a minőségirányítás területén, régóta auditor és tapasztalt ISO 9001 oktató.

Loading...