ISO 50005 - Energiairányítási rendszer bevezetése

TARTALOM

• ISO 50005 - Négyszintű érettségi modell
• Az ISO 50005 és annak A és B gyakorlati mellékletei
• Pénzügyi kompenzáció az üzemanyag-kibocsátás kereskedelmében (csak EU/Németország)
• További jogi háttér (csak EU/Németország)
• Az energiairányítás bevezetése az ISO 50005 szabvány segítségével - következtetés
• Miben segíthetünk Önnek?

Az energiairányítási rendszer (EnMS) bevezetése kezdetben erőfeszítésekkel jár. A bevezetés során a vállalatnak ki kell jelölnie egy energetikai csapatot, amely máshonnan hiányozni fog. Ezenkívül az egyszerű változtatások, például a folyamatok kiigazítása vagy a képzés általában nem elegendő az energiateljesítmény javításához.

Gyakran van szükség új, hatékonyabb technológiába történő beruházásra. Ebben segíthet az EN 17463 (VALERI) szabványon alapuló megbízható jövedelmezőségi számítás.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a szervezetek elkerülik az ISO 50001 szerinti teljes körű EnMS bevezetését, és továbbra is a korábbi, gyakran meglehetősen strukturálatlan megközelítésükre hagyatkoznak. A megvalósításhoz segítséget nyújt az új ISO 50005 szabvány, amely 2021-ben jelent meg angol nyelven (ISO 50005:2021).

Az útmutató, amely nem tanúsítható, lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szelíden, lépésről lépésre vezessék be az energiairányítást. Ideális esetben ez később egy teljesen átfogó, az ISO 50001 szabványnak megfelelő irányítási rendszerhez vezet. Az ISO 50005 megfelel az ISO 50001:2018 nemzetközi szabványnak, de nem terjed ki az energiaszabvány valamennyi követelményére.

ISO 50005 - Négyszintű érettségi modell 

Az új ISO 50005 útmutató egy szakaszos megvalósítási megközelítésen alapul, amely tizenkét elemet, a hozzájuk tartozó egyedi témákat és elemenként négy érettségi szintet tartalmaz. A követelmények tartalma az ISO 50001 megfelelő szakaszaira vonatkozik.

Az első lépésben a vállalatok meghatározzák jelenlegi energetikai állapotukat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy meghatározzák, milyen szinten kezdhetnek bele az energiairányításba. Ennek alapján konkrét, az adott vállalati helyzethez igazodó célokat tűznek ki, hogy folyamatosan javítsák energiateljesítményüket.

Az ISO 50005 tehát hatékony eszköz a szervezet energetikai érettségi szintjének reális önértékeléséhez is.

Az ISO 50005 négy érettségi szintje

A négy, egymásra épülő érettségi szintet az ISO 50005 szabvány 4. pontja írja le:

1. szint - Engedélyezés

• Nincsenek szisztematikus energiairányítási gyakorlatok

2. szint - Fejlesztés

• Létezik energiapolitika
• Energetikai csapat működik
• Energiafogyasztási és energiaköltség adatok elemzése
• Az energiamegtakarítási lehetőségek értékelése
• Szórványos, szisztematikus energiairányítási gyakorlatok bevezetése

3. szint - Kialakulás

• Rendszeres energiairányítási gyakorlatok
• Stratégiai energiairányítás
• A nyomon követés és értékelés javítása
• Jogi megfelelés mint EnMS-követelmény
• Tanuló szervezet

4. szint - Létrehozás

• Az EnMS folyamatos fejlesztése
• Az energiateljesítmény folyamatos javítása
• Az ISO 50001 alapvető elemeinek végrehajtása
• Készenlét az ISO 50001 felé vezető hiányelemzésre

Például: 5.4 pont
4. elem - Energiaértékelés, Jelentős energiafelhasználás (SEU) téma.

A tizenkét elem

Az ISO 50005 tizenkét központi eleme az ISO 50001 nemzetközi szabványon alapul.

Az elem száma és neve:

1 elem: A szervezet kontextusa

2. elem: Vezetés

3. elem: Erőforrások

4. elem: Energiafelmérés

5. elem: Energiateljesítmény-mutatók és energetikai alapértékek

6. elem: Célkitűzések, energetikai célok és cselekvési tervek

7. elem: Kompetencia és tudatosság

8. elem: Üzemeltetés és karbantartás

9. elem: Beszerzés és tervezés

10. elem: A dokumentált információk közlésének és irányításának folyamata

11. elem: Az energiával kapcsolatos teljesítmény nyomon követése, mérése, elemzése és értékelése

12. elem: Vezetői értékelés és fejlesztés

A szabvány 5. pontja minden egyes elem egyetlen témaköréhez rendel kritériumokat, amelyek a fenti négy érettségi szintnek felelnek meg a teljesítés mértéke szempontjából. A kritériumok egymásra épülnek, és jelzik, hogy mit kell tennie a szervezetnek az egyes érettségi szintek eléréséhez. Ha nincs kritérium megadva, az adott téma nem játszik szerepet az osztályozásban.

A 4. szint követelményeinek teljesítése már az energiahatékonyság magasabb szintjét jelzi. Itt a hiányelemzés megmutathatja, hogy milyen lépések szükségesek még az ISO 50001 szerinti teljesen átfogó, tanúsítható irányítási rendszer szintjének eléréséhez.

Az ISO 50005 mellékletei gyakorlatiasak 

Az ISO 50005 szabvány A. melléklete a tizenkét alapelem mindegyikére vonatkozóan számos segítséget és végrehajtási példát tartalmaz. Ezáltal a vállalatok számára sokkal könnyebbé válik a rájuk vonatkozó energiahatékonysági státusz meghatározása, és az energiateljesítményük folyamatos javítása érdekében lépésről lépésre történő intézkedések végrehajtása.

A B. melléklet részletezi az egyes szintek kritériumait, és kapcsolatot biztosít az ISO 50001 szakaszai és alfejezetei, valamint a megfelelő elemek között. Ez az összehasonlítás különösen hasznos, mivel az útmutató nem a Magas Szintű Struktúra (HLS) szerint van felépítve. Ez megnehezíti a közvetlen összehasonlítást az ISO 50001:2018 szakaszaival és követelményeivel - például egy hiányelemzés esetében - sokkal bonyolultabbá teszi.

ISO 50005 - pénzügyi kompenzáció tüzelőanyag-kibocsátás kereskedelme esetén

Az ISO 50005-nek politikai jelentősége is van: Németországban például azok a nemzetközileg működő vállalatok, amelyek olyan ágazatban tevékenykednek, amelyet különösen érint a szénszivárgás* kérdése, és amelyek hátrányos helyzetbe kerülnek az üzemanyag-kibocsátás kereskedelme miatt, pénzügyi kompenzációt kaphatnak. Erről a 2021. július 28-i " SESTA szénszivárgási rendelet - BECV" rendelkezik. Az egyik előfeltétel, hogy az érintett vállalatok energiairányítási rendszert vezettek be, és így olyan megtakarítási intézkedéseket hajtanak végre, amelyek az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázkibocsátásuk csökkentését eredményezik.

*Szénszivárgás → Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó CO2-kibocsátás áthelyezése az EU-n kívüli országokba az európai üvegházhatásúgáz-kibocsátási követelmények megkerülése érdekében.

Az évente kevesebb mint 10 GWh energiát fosszilis tüzelőanyagokból fogyasztó vállalatok számára az ISO 50005 szabvány szerinti EnMS (3. szint) igazolása lehetséges alternatívája az ellentételezés megszerzésének. Az ellentételezés igazolását egy auditáló szervezetnek, például a DQS-nek kell megerősítenie.

További jogi háttér

(csak EU / Németország)

Energiafinanszírozási törvény (EnFG)

A villamosenergia-ágazat energiafordulatának a szövetségi kormány által történő kifizetések és díjak kivetése révén történő finanszírozásáról szóló törvény.

Ez a különleges kiegyenlítési rendszer egy kivételes rendelkezés, amelynek értelmében a villamosenergia szempontjából költségigényes vállalatok és más jogosultak a versenyképesség biztosítása érdekében felső korlátot kaphatnak a villamos energiára kivetett illetékek1 tekintetében. Ennek alapját 2023. január 1-je óta az energiafinanszírozási törvény képezi.

A törvény célja, hogy egységesítse a villamosenergia-ágazatban fizetendő illetékek összegére vonatkozó korlátokat, és azokat egyetlen törvényben foglalja össze. A törvény az EEG "speciális kiegyenlítési rendszerére" vonatkozó korábbi szabályozás helyébe lép (az EEG 63. §-ának megszüntetése). Az EnFG 28 ff. szakasza tartalmazza a villamosenergia szempontjából költségigényes vállalatokra vonatkozó főbb új szabályokat.

A különleges kiegyenlítési rendszer célja továbbra is az, hogy a nemzetközi versenyképesség fenntartása érdekében korlátozza a villamosenergia szempontjából költségigényes vállalatok által fizetendő járulékokat*.

*Levies= KWKG illeték plusz offshore hálózati illeték, az EEG illeték 2022 júliusától megszűnt.

Villamosenergia-árkompenzáció (SPK)

Támogatás kifizetése a villamosenergia szempontjából nagy költségigényű vállalatoknak a közvetett CO2-költségek kompenzálására; 2022. augusztus 24-i irányelv.

A 2018. március 14-én módosított 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdése szerint a tagállamok állami támogatást nyújthatnak a villamosenergia-árra áthárított üvegházhatásúgáz-kibocsátási költségek miatt a szénátszivárgás jelentős kockázatának kitett ágazatok vagy alágazatok javára, e költségek kompenzálása érdekében.

A szénátszivárgás kockázatának kezelésével környezetvédelmi célkitűzés is megvalósul, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kötelező erejű nemzetközi megállapodás hiányában a támogatás célja, hogy megakadályozza az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának növekedését, amelyet a termelési tevékenységek Európai Unión kívüli áthelyezése okoz.

A villamosenergia-árkompenzáció tehát a 2003/87/EK irányelv célkitűzéseinek elérését is szolgálja. A termelési tevékenységek Európai Unión kívüli áthelyezésének kockázatát csökkentendő, ez az irányelv támogatást nyújt az üvegházhatású gázok kibocsátásának a villamosenergia-árra áthárított költségeinek kompenzálására.

Az SPK-ra vonatkozó követelmények

A BECV követelménye szerint az ISO 50001 szerinti EnMS, az EMAS és az ISO 50005 szerinti környezetvédelmi vezetés itt is alkalmazandó a villamosenergia-árkompenzációra. A következő energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházások szükségesek:

2021-től 2024-ig bezárólag: az energiahatékonyságot javító intézkedésekbe történő beruházások, amelyek megtérülési ideje max. 3 év. A beruházás összegének meg kell felelnie a 2021-2024 közötti támogatás összegének, feltéve, hogy elegendő intézkedést azonosítottak.

2025-től: Beruházások energiahatékonyságot javító intézkedésekbe, amelyek megtérülési ideje max. 3 év. A beruházási összegnek meg kell egyeznie az előző évi támogatás teljes összegével, feltéve, hogy elegendő intézkedést azonosítottak. Ha a támogatási összeg kevesebb mint 50%-át fektetik be intézkedésekbe, az intézkedéseket a DIN EN 17463 szerinti nettó jelenérték módszerrel kell értékelni, a BECV 11. §-ában foglaltak szerint.

Az energiairányítás megvalósítása az ISO 50005 szabvány szerint - Következtetés

Az ISO 50005 egy útmutató egy teljesen átfogó energiairányítási rendszer lépésről lépésre történő bevezetéséhez, amely különösen a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a hatóságoknak szól. A nemzetközi szabvány magját az ISO 50001 szabványon alapuló, tartalmilag egyszerűsített tizenkét elem alkotja. A kapcsolódó egyes témakörökhöz a teljesítés mértékétől függően 1-től 4-ig terjedő érettségi szintek tartoznak.

Ha egy vállalat valamennyi elem esetében eléri a 4-es szintet, akkor már elég közel kerül a hatékony irányítási rendszer szintjéhez. Ennek teljes eléréséhez hiányelemzésre van szükség, és a feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni.

Németországban például, ha egy vállalat teljesíti az iránymutatás 3. szintjét, akkor ez bizonyítékul szolgálhat a BECV (Carbon Leakage Regulation) alapján történő pénzügyi kompenzációhoz.

DQS - az Ön tanúsítási partnere

A DQS-t a DAkkS akkreditálta az összes elterjedt irányítási rendszerszabványra, mint például az ISO 9001, ISO 14001, ISO 45001 vagy ISO 50001. 

Nagyobb tanúsítási projektek esetében a projekttervezési megbeszélés értékes lehetőség a DQS és auditorai megismerésére. Az ezt követő rendszerelemzés (1. fázisú audit) az Ön irányítási rendszerének nyilvántartására szolgál a folyamatokkal, szabályzatokkal és dokumentumokkal együtt. A tanúsítási audit (2. fázisú audit) során kerül sor a tényleges rendszerértékelésre. Ha a szabvány összes követelménye teljesül, akkor a DQS nemzetközileg elismert tanúsítványt ad ki Önnek.