Az uniós taxonómia: Mit jelent ez a vállalatok számára?

Mi is pontosan a fenntartható? Összetett kérdés, amelynek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható gazdaságot hozzunk létre, és teljesítsük az EU Bizottság célkitűzéseit, amelyek szerint Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens lesz. A taxonómiával az EU Bizottsága most olyan értékelési alapot teremtett, amely lehetővé teszi a fenntarthatóság irányába mutató átlátható döntések meghozatalát. A vállalatoknak ezentúl átlátható és összehasonlítható módon kell majd közzétenniük gazdasági tevékenységüket, hozzájárulva ezzel a gazdaság gyors átalakulásához.

Az uniós taxonómia tartalma

Az EU taxonómia (EU) 2020/852 objektív kritériumok alapján értékeli a gazdasági tevékenységek fenntarthatóságát. Ezeket a kritériumokat szakmai szakértők által folytatott konzultációs folyamat során határozták meg. A folyamat során hat környezetvédelmi célban állapodtak meg:

• Éghajlatvédelem,
• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás,
• a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme,
• Átmenet a körforgásos gazdaságra,
• a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint
• a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység fenntarthatónak minősüljön, jelentősen hozzá kell járulnia ezekhez az éghajlati/környezeti célokhoz, miközben nem károsíthat jelentősen más célokat. Emellett a szociális minimumkövetelményeknek is meg kell felelniük.

A konkrét kritériumokat az EU taxatíve úgynevezett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozták meg. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a taxonómiát rugalmas jogszabállyá teszik, amely a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott objektív kritériumok alapján folyamatosan változhat és szigorodhat. Ez az egyetlen módja az éghajlati célok elérésének, és annak, hogy a gazdaság folyamatosan alkalmazkodni tudjon ezekhez a célokhoz.

Az első két felhatalmazáson alapuló jogi aktust (az éghajlatváltozás mérséklése és az alkalmazkodás) már közzétették. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus itt található:

A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete

Mellékletek:

I. melléklet

II. melléklet

A négy másik felhatalmazáson alapuló jogi aktus hamarosan követi őket, és 2023-ban lépnek hatályba.

Egyébként nem minden gazdasági tevékenységre vonatkozik a taxonómiai rendelet és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok. Ennek oka, hogy a gazdasági tevékenységek közül azokat helyezik előtérbe, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott környezetvédelmi célok eléréséhez. Az első felhatalmazáson alapuló jogi aktus az éghajlati célokra (éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése) összpontosít, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítása szempontjából legfontosabb tevékenységeket tartalmazza.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniós taxonómia irreleváns lenne azon vállalatok számára, amelyek nem az érintett ágazatokban tevékenykednek. Az ilyen vállalatok használhatják a taxonómiát a beszerzett termékek fenntarthatóságának biztosítására, és élvezhetik a taxonómiának megfelelő beruházások könnyebb finanszírozásának előnyeit.

Tipp: Az EU Bizottsága az interneten elérhetővé tette az úgynevezett"EU taxonómiai iránytűt". Az eszköz célja, hogy a felhasználók számára megkönnyítse a taxonómia tartalmának elérését.

Mely vállalatoknak kell az uniós taxonómia kritériumai szerint jelentést tenniük?

Jelenleg az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, tőzsdén jegyzett nagyvállalatokra vonatkozik az uniós taxonómia. Jelenteniük kell, hogy gazdasági tevékenységükre kiterjed-e az uniós taxonómia, és ha igen, milyen mértékben, és hogy megfelelnek-e a fenntarthatósági kritériumoknak. Az úgynevezett nem pénzügyi beszámolási irányelv (2013/43/EU irányelv) határozza meg, hogy pontosan mely vállalatokra vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség. Az irányelv jelenleg felülvizsgálat alatt áll, és a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) lesz belőle. Az új CSRD-re vonatkozó javaslatot itt foglaltuk össze az Ön számára.

Amikor a CSRD hatályba lép, a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget fokozatosan kiterjesztik minden nagyvállalatra (tőzsdén jegyzett és nem jegyzett), később pedig méretüktől függetlenül minden tőzsdén jegyzett vállalatra, beleértve a kkv-kat is. Azonban bármilyen méretű vállalat, beleértve a kisvállalatokat is, használhatják az uniós taxonómiát, hogy a befektetők és általában az érdekelt felek számára elmagyarázzák, hogy a taxonómiához igazodó fenntartható tevékenységeket folytatnak vagy terveznek. A közzététel csak a CSRD hatálya alá tartozó nagyvállalatok számára kötelező.

A bankok már ma is a jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartoznak, és nyilvánosan be kell számolniuk befektetési tevékenységeikről. Közvetve ez minden olyan vállalatot is érint, amelynek finanszírozása a bankoktól függ. Végül a bankok egyre inkább különféle adatokat fognak kérni ügyfeleiktől, hogy saját jelentési kötelezettségeiknek eleget tegyenek.

A taxonómia gyakorlati alkalmazása

A taxonómia bevezetése egyrészt a pénzügyi piaci szereplőket célozza. Azáltal, hogy a taxonómia a fenntarthatóság egységes definícióját adja meg számukra a bizonyosságot, hogy valóban fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektetnek be (még akkor is, ha a gáz- és atomenergia fenntarthatónak minősítéséről természetesen lehet vitatkozni - de ezt itt most nem kívánjuk tovább tárgyalni). Ez hatékonyan megakadályozza, hogy az európai pénzügyi termékek szolgáltatói "zöldmosást" folytassanak, azaz olyan pénzügyi termékeket is fenntarthatónak tüntessenek fel, amelyek a fenntarthatóság általános értelmezése szerint nem azok.

Másrészt a reálgazdaságban működő vállalatokat is érinti a taxonómia, kezdetben azokat, amelyekre már most is vonatkoznak a nem pénzügyi beszámolási követelmények. Ezek a vállalatok 2022-ben további közzétételi követelményekkel szembesülnek a 2021-es jelentéstételi évre vonatkozóan. A taxonómiának való megfelelést bizonyos működési számadatok, például az értékesítés és adott esetben a beruházási költségek tekintetében kell majd közzétenniük. Ez lehetővé teszi majd a befektetők számára a fenntarthatósági erőfeszítések jobb összehasonlítását.

A taxonómia további következményeit egyes esetekben még nehéz felmérni, és a folyamat során politikai tényezők és piaci erők is befolyásolni fogják. A következő következményeket kell szem előtt tartani:

Amint azt már említettük, a taxonómia hatásmechanizmusa elsősorban a vállalkozói finanszírozási feltételeket célozza: Ha egy vállalat hitelesen bizonyítja, hogy értékesítésének vagy beruházásainak egy bizonyos része megfelel a taxonómiának, akkor ezt a bizonyos fenntarthatósági célokat kitűző pénzügyi szereplők érzékelik, és ez több befektetést eredményez az adott vállalatba. Ily módon a fenntartható vállalatok kedvezőbb finanszírozási lehetőségekből és finanszírozási forrásaik diverzifikálásából profitálhatnak.

Általánosságban az is lehetséges, hogy a taxonómiával összhangban működő vállalatok jobb hírnévre tesznek szert, és ebből versenyelőnyre tesznek szert.

Az EU zöld kötvények és éghajlati kötvények - a taxonómia szempontjából való jelentőség

Továbbá a reálgazdaság azon vállalatai, amelyek olyan beruházásokat terveznek, amelyek jelentősen hozzájárulnak például valamely környezetvédelmi cél eléréséhez, a jövőben a taxonómiának megfelelő pénzügyi termékeket használhatnak finanszírozási célokra. Az EU erre a célra dolgozza ki az uniós zöld kötvényszabványt. A klímakötvények tanúsítása már elérhető, és az EU szerint az EU zöld kötvényekre vonatkozó szabvány követelményeinek is meg fog felelni. A Climate Bonds tanúsítással kapcsolatos minden fontos információ itt található.

A taxonómia lehetséges alkalmazása egy cementgyártó példáján keresztül

A Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium által készített tanulságos esettanulmányból megtudhatja, hogy a taxonómia konkrétan hogyan érinti a vállalatokat:

Egy több mint 500 főt foglalkoztató cementgyártónak meg kell adnia, hogy gazdasági tevékenységei hogyan kapcsolódnak a taxonómiához. A vállalat kizárólag cementet állít elő öt cementgyárában, mindegyik üzem ugyanannyit termel, és mindegyik 20%-kal járul hozzá a vállalat árbevételéhez. Az öt üzem közül kettő átlagosan kevesebb mint 0,489 tonna CO2-t bocsát ki egy tonna cement előállítása során, ami a TEG-jelentésben megadott "éghajlatvédelmi" környezetvédelmi cél küszöbértéke alatt van (2020-tól). A vállalatnak most bizonyítania kell, hogy ez a két cementgyár nem ütközik jelentősen a többi öt környezetvédelmi cél egyikével sem (DNSH-elv). Míg az egyik üzem az öt másik környezetvédelmi cél egyikét sem sérti jelentősen, a másik üzem egy olyan területen található, ahol a vízellátás helyzete bizonytalan, és nyáron rendszeresen vízhiány lép fel. Így a cementgyártás ebben az üzemben károsan hat a harmadik környezetvédelmi célkitűzésre, a vízkészletek fenntartható használatára. A cementgyártó vállalat a munkavállalóira vonatkozó valamennyi minimális védelmi intézkedést (pl. OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatások) is betartja. Ennek megfelelően az öt üzem közül az egyikben folyó termelés és így a vállalat értékesítésének 20%-a megfelelne a taxonómiának.

Továbbá ugyanezen vállalat egyik cementgyára egy folyótorkolat közelében található, ahol árvíz előfordulhat. A vállalat 1,5 millió eurót szeretne felhasználni az árvízvédelem és különösen az üzem vízelvezető rendszerének javítására. Ezzel hozzájárul a második környezetvédelmi célkitűzés, az "Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz" megvalósításához. A javított vízelvezető rendszer kiépítése nem sérti jelentősen a másik öt környezetvédelmi cél egyikét sem. A vállalat erre a célra 1,5 millió euró értékű kötvényt bocsát ki, és a beruházást teljes egészében adózási szempontból megfelelőnek tudja jelenteni.

Lásd: https://www.bmwi.de/Redaktion/DE/Schlaglichter-der-Wirtschaftspolitik/2020/09/kapitel-1-6-sustainable-finance-taxonomie.html

Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a
uniós taxonómiára?

Minden vállalatnak - függetlenül attól, hogy most vagy később érinti-e a jelentéstételi kötelezettség - előnyös, ha megteremti a megfelelő adatalapot az uniós taxonómia értékeléséhez. Ahhoz, hogy a megfelelő adatok és információk rendelkezésre álljanak, az EU taxonómiájának jó ismerete szükséges. A témával kapcsolatos összes uniós információ itt található.

Azokat a vállalatokat, amelyek jelenleg nem készítenek fenntarthatósági jelentést, arra ösztönözzük, hogy fontolják meg a jelentéstételt. A CSRD-rendelet várhatóan 2023-tól minden nagyvállalat számára előírja a jelentéstételt, függetlenül attól, hogy tőzsdén jegyzettek-e, és a jelenlegi 500 fős küszöbérték nélkül. A CSRD Bizottság javasolja továbbá a jelentéstételi követelmények hatályának kiterjesztését a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra is, a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozások kivételével, de egyszerűsített előírásokkal. A CSRD-javaslattal kapcsolatos minden fontos információ itt található.

Mit tehet Önért a DQS

AA1000 engedéllyel rendelkező tanúsító szervezetként a DQS külső hitelesítést kínál az Ön fenntarthatósági jelentéseire (GRI, Global Compact, ISO 26000, ...). A külső jelentéshitelesítés tanúsítja a jelentés átláthatóságát és hitelességét, és minden érdekelt fél számára biztosítékot nyújt arra, hogy a jelentés pontosan és teljes körűen tükrözi a fenntarthatósági teljesítményt. További információk itt találhatók.

A kötvénykibocsátók számára előnyös a szabványok és címkék használata a fenntartható kötvények azonosítására. Ezáltal a befektetők példátlan betekintést nyerhetnek a befektetés fenntarthatóságába. A DQS világszerte akkreditált a klímakötvények hitelesítésére. Itt minden fontos információt megtalál a szabványról.