A hatékony minőségirányítási rendszer megfelelő eszköz a vállalatok számára a napi kihívásoknak való megfeleléshez és saját teljesítményük folyamatos fejlesztéséhez. A minőségirányítási rendszer felépítése és hatóköre az adott vállalat konkrét célkitűzéseitől függ. Emellett figyelembe kell venni a belső és külső keretfeltételeket, valamint a különböző termékeket és szolgáltatásokat, az eltérő szervezeti struktúrákat vagy a speciális szervezeti folyamatokat. A minőségirányítási rendszer hatékonysága érdekében azonban számos kritériumot figyelembe kell venni.

Miért a minőségirányítás hét alapelve?

Az ISO 9000:2015 nemzetközi szabvány a fogalmak és alapfogalmak mellett hét alapelvet is leír a minőségirányítás (QM) hatékony megvalósításához. A fogalmak és elvek minden vállalatra egyformán vonatkoznak - függetlenül azok típusától, méretétől, összetettségétől vagy üzleti modelljétől.

A hét minőségirányítási alapelv célja a vállalati kötelezettségek tudatosítása. Olyan megfelelő keretet teremtenek, amelyben a vállalat következetesen a vállalkozási tevékenységére, de mindenekelőtt a következőkre összpontosíthat

  • Vállalati célok és tervezett eredmények
  • Szisztematikus irányítás
  • az ügyfelek és az érintett érdekelt felek (stakeholderek) elvárásaira, valamint a következőkre
  • saját teljesítményénekfolyamatos javítására

A minőségirányítás hét alapelvének alkalmazása során fontos, hogy mindig a megfelelő egyensúlyt találjuk meg. Az összes fogalmat, alapelvet és azok összefüggéseit mindig egészként, és nem egymástól elszigetelten kell figyelembe venni. A minőségirányításban egyetlen alapelv sem fontosabb a másiknál.

A hét minőségirányítási alapelv felépítése

 

A hét minőségirányítási alapelv mindegyike négy szempontból áll:

  • Az alapelvet leíró központi állítás
  • Rövid indoklás, amely elmagyarázza, hogy az elv miért fontos a vállalat vagy szervezet számára.
  • Az alapelveknek tulajdonított legfontosabb előnyök
  • Lehetséges intézkedések, amelyeket a vezetés az elv alkalmazása során megtehet.

 

Mi a minőségirányítás hét alapelve?

 

1. alapelv: Vevőközpontúság

Az ügyfelek elégedettsége a vállalat teljesítményének tükörképe és a fenntartható siker legfontosabb előfeltétele. Ezért a minőségirányítás (QM) hét alapelve közül az első a következetes vevőközpontúságot követeli meg. Végül is a vevői elvárások előrejelzése és túlteljesítése az, ami megkülönbözteti az osztály legjobbjait. És pontosan ez a minőségirányítás lényege. Vállalatának teljes szervezetének ehhez kell igazodnia. Csak az lehet hosszú távon sikeres, aki tartósan élvezi ügyfelei és az érdekelt felek bizalmát. Minden ügyfélkapcsolat lehetőséget kínál Önnek arra, hogy kézzelfogható hozzáadott értéket teremtsen azáltal, hogy megfelel ügyfelei jelenlegi elvárásainak és megérti jövőbeli elvárásaikat. Ez jelentősen hozzájárul a bizalom és az ügyfélhűség kialakításához.

Fontos tudni: Érdekelt felek

Tudja, hogy kivel áll kapcsolatban?
Az ISO 9001:2015 szabvány szerint vállalatának képesnek kell lennie arra, hogy következetesen olyan termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtson, amelyek megfelelnek az ügyfelek igényeinek, valamint a jogi és szabályozási követelményeknek. Ezzel összefüggésben megkövetelik, hogy vállalata azonosítsa és figyelemmel kísérje a releváns érdekelt feleket, valamint azok elvárásait és igényeit. A külső érdekelt felek közé tartoznak a vevők és a beszállítók (külső beszállítók), valamint a kormányzati szervek, bankok, biztosítótársaságok, versenytársak, a szomszédság stb. A belső érdekelt felek közé elsősorban az alkalmazottak és a tulajdonosok tartoznak.

Milyen lehetőségek vannak arra, hogy az ügyfélközpontúságot jobban lehorgonyozzuk a vállalatban?

  • A vásárlói tapasztalatok rögzítése, például felmérések, visszajelzések és vásárlói reakciók.
  • Használjon panaszkezelést és ügyfélkapcsolat-kezelést
  • Vonja be az ügyfeleket a termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe.

Mit lehet elérni a következetes ügyfélorientációval?

  • Jobb ügyfélhűség és -megtartás - az ügyfelek rajongókká válnak.
  • Kevesebb panasz és reklamáció
  • Rövidebb idő a piacra jutásig
  • megnövekedett versenyképesség

2. alapelv: Vezetés

Az, hogy a vállalat célja, iránya és belső környezete mennyire igazodik egymáshoz, vezetés kérdése. Ezért a minőségirányítás hét alapelve közül a második a vezetőkkel foglalkozik. Ők biztosítják, hogy a cél és az összehangolás egy legyen a szervezetében. Az erőforrásokról szóló döntéseket a felső vezetés szintjén hozzák meg, és a felelősséget ide lehet delegálni. A legtöbb vállalatnál és szervezetnél ezek a jellemzők kéz a kézben járnak az üzletvezetési funkcióval és a megfelelő cselekvési hatáskörrel.

A felső vezetés feladata ugyanúgy az, hogy olyan munkakörnyezetet teremtsen, amelyben minden munkavállaló kibontakoztathatja képességeit, és a vállalat javára fordíthatja azokat. Csak így lehet a stratégiákat, politikákat, folyamatokat és erőforrásokat bármikor úgy módosítani, hogy a kitűzött célok elérését biztosítsák. És: Ez ugyanúgy vonatkozik a minőségirányításra is. Csak akkor működik, ha a szervezet felelős és elkötelezett emberei megértik, és beépítik a mindennapi folyamatokba.

Az aktív és személyes vezetés mellett a következő vezetési eszközök alkalmasak:

  • Stratégiai tervezés - értékek, célok, célokkal való vezetés
  • Az érintett személyek felelősségének és hatásköreinek kötelező meghatározása
  • A kockázatok és lehetőségek célzott kezelése
  • A belső és külső kommunikáció hatékony szabályai
  • Rendszeres értékelés és trendelemzés

Mit lehet elérni kézzelfogható vezetéssel?

  • Világos elképzelések és célzott cselekvés
  • A döntések hatékonyságának javítása
  • Optimalizált és hatékony folyamatok és erőforrás-felhasználás
  • Magasabb munkavállalói elégedettség

ISO 9001 - tanúsított minőségirányítás

ISO 9001 szerinti tanúsítást keres? A DQS több mint 35 éves tapasztalatot kínál ★ A DQS 1986-ban adta ki az első ISO 9001 tanúsítványt Németországban ★ Profitáljon szakértői tudásunkból ★

Tudjon meg többet

3. alapelv: Az emberek elkötelezettsége

Minden vállalat annyira jó, amennyire az alkalmazottai, beleértve a vezetőit is. Így az elkötelezett egyének minden szinten alakítják a szervezet jellegét és tevékenységét. Ezért fontos, hogy minden cselekvő egyén kompetens, felhatalmazott és elkötelezett legyen a szervezetének tevékenységeinek és értékeinek megélése iránt. Ez pedig javítja az értékteremtés képességét. A döntéshozatalba való bevonásuk, egyéni eredményeik elismerése, valamint készségeik és tudásuk előmozdítása ezért az eredményességre és hatékonyságra összpontosító vezetés jelei. Ennek eléréséhez minden szinten ösztönözni kell az elkötelezett egyének elkötelezettségét és bevonását.

Ezért különös figyelmet kell fordítani a következőkre

  • Az emberi erőforrások tervezése
  • a felvételi eljárások és az új alkalmazottak beavatása
  • kompetenciák és szisztematikus képzés és fejlesztés
  • aktív részvétel, például az ötletbörzéken

Mit tud elérni?

  • Az alkalmazottak nagyobb felelősségvállalása és a csapatmunka
  • Nagyobb munkavállalói elégedettség és megtartás
  • Közvetlen és közvetett hatás az ügyfélmegtartásra és az ügyfelek hűségére.

 

4. alapelv: Folyamatorientált megközelítés

 

A minőségirányítás hét alapelve közül a negyedik a folyamatorientált megközelítésről szól. A QM-szabvány tehát átfogóan dokumentált folyamatmenedzsmentet követel meg, az Ön vállalatának vagy szervezetének minden releváns folyamatára vonatkozóan. Ennek oka, hogy csak a releváns folyamatok, valamint azok irányításának és kölcsönhatásainak jó ismerete teszi lehetővé, hogy a vállalat optimalizálja teljesítményét és elérje kitűzött céljait. Ennek érdekében meg kell határozni az egyes folyamatlépéseket, meg kell határozni a bemeneteket és kimeneteket, és azonosítani kell a vállalat funkcióival való kapcsolódási pontokat. Végül azonosítani kell a lehetséges hibaforrásokat, és meg kell határozni a felelősségeket a folyamatok zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében. A folyamatirányítás "teljesítménymutatóinak" (beleértve a megfelelő kulcsfontosságú teljesítménymutatókat) meghatározása szintén jelentős követelmény. Így a kívánt eredmények hatékonyabban és eredményesebben érhetők el.

Megjegyzés: A folyamat egymással összefüggő és egymást kölcsönösen befolyásoló tevékenységek láncolata, amely az inputokat outputokká alakítja át.

Mit foglal magában a minőségirányítás folyamatorientált megközelítése?

A vállalatok és szervezetek számára ez azt jelenti, hogy a folyamatokat, azok sorrendjét és kölcsönhatásait, beleértve a kapcsolódó peremfeltételeket, például az erőforrásokat, világosan meg kell határozni. Ez magában foglalhatja:

  • Ügyfelek és külső szolgáltatók (beszállítók)
  • Bemeneti források, például az upstream folyamatokból
  • Bemenet, amivel dolgoznak
  • Folyamatáramlás és szükséges erőforrások
  • Folyamatgazdák
  • Tervezett eredmények és címzettek
  • Kockázatok és lehetőségek
  • Mérés és teljesítménymutatók

 

5. alapelv: Fejlesztés

 

"Ha már nem leszel jobb, akkor már nem vagy jó." Ezen egyszerű kijelentés mögött az a felismerés áll, hogy a kompetencia és a minőség nem statikus, hanem dinamikus változók. Így a kihívás mindig a teljesítményszintek fenntartása és javítása. Ennek során elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk a belső és külső változásokkal, és reagáljunk rájuk, hogy új lehetőségeket teremtsünk. Ez egyaránt vonatkozik a vállalatra és az ott dolgozó emberekre. Ezért a fenntartható üzleti siker érdekében fontos, hogy a folyamatos fejlesztésre összpontosítsunk. Így a vállalat stabilizálja teljesítményét, megfelelően tud reagálni a belső és külső körülmények változásaira, és a legjobb feltételeket teremti meg magának az új lehetőségek felismeréséhez.

Aktívan használja ki ezeket a lehetőségeket a kockázatok és lehetőségek azonosítására, és kezdeményezze a folyamatos fejlesztéseket a minőségirányítási rendszerben:

  • Összegyűjti a javítás forrásait, beleértve a vevői visszajelzéseket, az auditokat és a folyamatértékeléseket.
  • Használja fel az alkalmazottak visszajelzéseit, beleértve az ötleteket, a munkahelyi fejlesztéseket.
  • Piacfigyelés, különösen más iparágak és technológiai változások
  • Célzott fejlesztési és innovációs programok
  • A szervezeten belüli tudás fenntartása és további bővítése

Mit lehet elérni a QM "Fejlesztés" elvével?

  • Javuló jövedelmezőség
  • A teljesítmény és az innováció fenntartható növekedése
  • Fenntartható versenyelőnyök

 

6. alapelv: Tényalapú döntéshozatal

 

A hatékony döntések elemzéseken, valamint az adatok és információk értékelésén alapulnak. Csak akkor lehet tényeken alapuló döntéseket hozni, ha ezeket az adatokat és információkat folyamatosan gyűjtik és felülvizsgálják. Ebben az összefüggésben fontos az ok és okozat közötti összefüggések, valamint a lehetséges nem szándékolt következmények megértése és értelmezése.

A tényeken alapuló döntések támogatásához használja a következőket:

  • Kvantitatív és kvalitatív adatok és információk mérése
  • A tervezett célok, mérőszámok és egyéb teljesítménymutatók rendszeres értékelése, például trendek és teljesítményértékelés.

Mit érhet el a tényeken alapuló döntéshozatalsal?

Érvényes számokkal, adatokkal és tényekkel ideális esetben létrehozhatja a következőket

  • Nagyobb fokú objektivitás
  • Nagyobb bizalom a meghozott döntésekben
  • Optimalizált célmeghatározás és célellenőrzés
  • A téves döntések elkerülése
  • Jobb erőforrás-felhasználás

 

7. alapelv: Kapcsolatmenedzsment

 

A tartósan sikeres vállalatok intenzív kapcsolatokat ápolnak az érdekelt felekkel, például a befektetőkkel vagy a külső beszállítókkal, mivel ezek befolyásolják a vállalat teljesítményét. E befolyás hatásának optimalizálása érdekében a kapcsolatok irányításának eszközeként kapcsolatmenedzsmentet kell kialakítani. Ehhez elengedhetetlen az átlátható kommunikáció, a közös célokban való megegyezés a vevői érdekek tekintetében, valamint a releváns érdekelt felekkel való együttműködés a termékek fejlesztése és folyamatos javítása során.

Használja ki a kapcsolatai előnyeit és ápolja azokat az alábbiak révén

  • Rendszeres eszmecserék tervezése
  • (partner)hálózatok kiépítése a kölcsönös kapcsolatok fenntartása érdekében
  • Rendszeres visszajelzési mechanizmusok
  • (házon belüli) vásárok, ügyfél- és munkavállalói napok
  • közös projektek és fejlesztések

Mit lehet elérni?

A jó kapcsolatmenedzsmenttel többféle előnyt érhet el az alábbiak révén

  • naprakész ismeretek az érdekelt felek igényeiről és szükségleteiről
  • A jövőbeli trendek korai felismerése
  • szinergiahatások és új közös lehetőségek létrehozása
  • Jobb kommunikáció, a folyamatok kapcsolódási pontjain is
  • jó lehetőségek a kölcsönös ajánlásra

ISO 9001 - tanúsított minőségirányítás

Az ISO 9001 szerinti tanúsítást keresi? A DQS több mint 35 éves tapasztalatot kínál ★ A DQS 1986-ban adta ki az első ISO 9001 tanúsítványt Németországban ★ Profitáljon szakértői tudásunkból ★

Tudjon meg többet

ISO 9000ff - a hatékony minőségirányítás alapja

Az 1987-ben létrehozott ISO 9000 minőségirányítási szabványsorozat ma már vitathatatlanul a világ egyik legsikeresebb ISO irányítási rendszerszabványa. A jelenleg alkalmazott ISO 9000 és ISO 9001 szabványokat 2015-ben, az ISO 9004-et 2018-ban felülvizsgálták.

1. ISO 9000:2015 - Minőségirányítási rendszerek - Alapelvek és fogalomtár
2. ISO 9001:2015 - Minőségirányítási rendszerek - Követelmények
3. ISO 9004:2018 - Minőségirányítás - A szervezet minősége - Útmutató a tartós siker eléréséhez.

A szabványok elérhetők az ISO honlapján.

Az ISO 9000 felülvizsgálatával a minőségirányítási (QM) alapelvek száma nyolcról hétre csökkent. A "folyamatorientált megközelítés" és a "rendszerorientált irányítási megközelítés" egyetlen "folyamatorientált megközelítés" elvben egyesült. Az alapfogalmak és a 7 alapelv mellett a szabvány meghatározza azokat a fogalmakat, amelyek minden minőségirányítási és minőségirányítási rendszerszabványra vonatkoznak. Ezen kívül a 2.4.1. fejezet tartalmazza a minőségirányítási rendszer alapjául szolgáló modell leírását, valamint azt, hogy a minőségirányítás hogyan alakítható ki a PDCA-ciklusnak megfelelően.

Következtetés a hét QM-elvről

A minőségirányítási rendszer egy dinamikus rendszer, amely az idő múlásával folyamatos fejlesztés révén fejlődik. A minőségirányítás (QM) fő célja a vevői követelmények teljesítése és a vevői elvárások meghaladására való törekvés. Az ISO 9000 nemzetközi szabvány az "ügyfélközpontúság" ezen első alapelvén kívül összesen hét alapelvet sorol fel a fenntarthatóan sikeres vállalatirányításhoz.

Az összes minőségirányítási koncepciót, alapelvet és azok kölcsönhatásait mindig egészként és nem egymástól elszigetelten kell szemlélni. Egyik alapelv sem fontosabb a másiknál. A minőségirányítás hét alapelvének alkalmazása során a döntő tényező a mindenkori helyes egyensúly megtalálása.

fragen-antwort-dqs-fragezeichen auf wuerfeln aus holz auf tisch
Loading...

Szívesen válaszolunk kérdéseire

Szeretne többet megtudni a minőségirányítási rendszer tanúsításáról? Szívesen beszélgetünk az Önök rendszeréről ingyenesen és kötelezettség nélkül.

Szerző
Ute Droege

DQS szakértő a minőségirányítás területén, régóta auditor és tapasztalt ISO 9001 oktató.

Loading...