A hatékony klímamenedzsmenthez az ISO 14064-1 szabványnak megfelelően üvegházhatású gázok leltárát (ÜHG-leltár) kell készíteni. Az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának (beleértve aCO2-kibocsátást is) számszerűsítése központi feladat, amely jelentős technikai és emberi erőforrásokat köthet le. Azok a vállalatok, amelyek már rendelkeznek a nemzetközi ISO 50001 szabványnak megfelelő tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel, szinergiákat használhatnak ki.

Loading...

Két fontos szabvány az éghajlatirányításhoz

Az ISO 14064-1 előírás

Előírás ISO 14064-1 útmutatást ad az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának és eltávolításának mennyiségi meghatározásához és jelentéséhez. Ezáltal alapvető alapot biztosít a vállalatok hatékony klímamenedzsmentjéhez. A specifikáció az ISO 14064 szabványsorozat része, és 2018-ban alaposan átdolgozták. Az egyik legfontosabb újítás a közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítése.

ISO 14064-1:2018 - Szervezeti szintű útmutatással ellátott előírás az üvegházhatású gázok kibocsátásának és eltávolításának számszerűsítésére és jelentésére vonatkozóan

ISO 50001 energiagazdálkodási szabvány

A nemzetközi szabvány ISO 50001 az energiagazdálkodási rendszerre (EnMS) vonatkozó követelményeket határozza meg. Ugyanakkor az A. mellékletben hivatalos útmutatást nyújt a végrehajtásához. Az ISO 50001 2018-ban átfogó felülvizsgálaton esett át. Többek között bevezették az összes újabb ISO irányítási rendszerszabvány közös alapszerkezetét (High Level Structure - HLS). Emellett a felülvizsgálat során a korábbi, 2011-es változatból származó szövegrészek kiegészítései és pontosításai is megtörténtek. Emellett új fogalmak kerültek bevezetésre, pl. a "normalizáció".

A szabvány minden olyan vállalati tevékenységre alkalmazható, amely hatással van az energiával kapcsolatos teljesítményre. Az energiahatékonyság folyamatos javítására vagy az energiafogyasztás csökkentésére összpontosít. Nem összpontosít azonban kifejezetten a megújuló energia felhasználására.

ISO 50001:2018 - Energiagazdálkodási rendszerek. Követelmények használati útmutatóval

Energiagazdálkodás - A fenntarthatósági menedzsment kiindulópontja

A fenntarthatóság témakörét tekintve a vállalatok számára a különböző irányítási területek hierarchiája rajzolódik ki. Ezek együttesen egyfajta integrált fenntarthatósági irányítási rendszert alkothatnak. Az ISO 50001 szabványnak megfelelő, az energiahatékonyságra összpontosító energiagazdálkodási rendszer ugyanis kiindulópontja és része lehet egy hatékony éghajlatirányítási rendszernek, például az ISO 14064 szabványsorozat mintájára.

A klímamenedzsment megvalósítása viszont a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) értelmében vett holisztikus fenntarthatósági tevékenységbe ágyazódik, amely minden típusú vállalat számára alkalmas, és jóval túlmutat például a környezetgazdálkodáson. Ezen irányítási rendszeren belül egy vállalat EnMS-e elsősorban az üvegházhatású gázok elszámolásához szükséges "adatszolgáltató" szerepét töltheti be.

Hol vannak szinergiák az ISO 14064-1 és az ISO 50001 között?

Annak érdekében, hogy a szabványt alkalmazó vállalatok számára azonosítani lehessen az előírás és a szabvány közötti szinergiákat, szükséges egy rövid áttekintés a ISO 14064-1 által az üvegházhatású gázok mérlegének elkészítésével szemben támasztott követelményekről, amelyek az ISO 50001 vonatkozásában relevánsak lehetnek:

  • Szervezeti határok: Az előírás 5.1. fejezete a helyes számszerűsítéshez szükséges szervezeti határok meghatározására utal. Ez magában foglalja azokat az ÜHG-forrásokat és -nyelőket is, amelyek a szervezeten kívül helyezkednek el, azaz a pénzügyi vagy működési szempontból ellenőrzött szervezetekben vagy a jelentést készítő szervezet részesedéseiben.
  • Jelentési határok: Az 5.2. fejezet foglalkozik a szervezet jelentési határainak meghatározásával. Ez magában foglalja az összes közvetlen és közvetett ÜHG-kibocsátás és -elnyelés azonosítását. Az 5.2.4. fejezet előírja ezek kategóriákba sorolását, beleértve a kibocsátás típusa szerinti (antropogén, biogén stb.) megkülönböztetést.
  • Az üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítése: A 6.1. fejezet tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátásának és eltávolításának számszerűsítésére vonatkozó követelményeket. A számszerűsítéshez szükséges a vonatkozó üvegházhatású gázforrások és -nyelők azonosítása és dokumentálása, valamint kategorizálása (lásd az 5.2. fejezetet). A számszerűsítéshez a vállalatnak megfelelő megközelítést kell alkalmaznia. Más szóval: egy olyan eljárást, amely elsődleges és másodlagos adatok gyűjtésére és egy forrásból származó ÜHG-kibocsátás vagy egy nyelőből származó ÜHG-eltávolítás meghatározására szolgál.
iso-14064-1-ghg-inventories-dqs-whitepaper-free.png
Loading...

ISO 14064-1 Greenhouse Gases

We explain the standard.

A szabványról és az útmutatóról további értékes ismereteket találhat ingyenes fehér könyvünkben.

A szerzőről: Altan Dayankac a DQS auditora és számos fenntarthatósági téma keresett szakértője.

ISO 50001 - Az EnMS hatálya alá tartozó adatok

Az ISO 50001 az EnMS hatókörét "azon tevékenységek összességeként határozza meg, amelyekkel egy szervezet az energiagazdálkodási rendszeren keresztül foglalkozik". A "fogalomhoz" fűzött 1. megjegyzés hozzáteszi, hogy az EnMS több határterületre és a szállítási műveletekre is kiterjedhet. A 4.3. "A hatály meghatározása" fejezetben azonban az üvegházhatású gázok leltárával kapcsolatban van egy korlátozás. Ez a következőképpen szól: "A szervezetnek biztosítania kell, hogy a hatókör és a határok keretein belül rendelkezzen az energiahatékonyság, az energiafelhasználás és az energiafogyasztás kezelésére vonatkozó hatáskörrel". Ezeket a határokat maga a vállalat határozza meg. Jelentése:

"Az ISO 14064-1 és az ISO 50001 közötti szinergiák az energetikai adatok és így az üvegházhatású gázok kibocsátásának szervezeti szintű gyűjtésére vonatkoznak".

Kezdetben azonban nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy az adatok a hagyományos vagy a megújuló energiára vonatkoznak. Ez azonban az üvegházhatású gázok nyilvántartása szempontjából releváns. A pénzügyileg vagy működési szempontból ellenőrzött szervezetek, a jelentéstevő szervezet által tartott befektetésekből, valamint az upstream és downstream folyamatokból származó ÜHG-kibocsátási adatok nem feltétlenül tartoznak az ISO 50001 hatálya alá. A szabvány nem tartalmaz olyan adatok szolgáltatására vonatkozó követelményeket sem, amelyek az üvegházhatású gázok közvetlen vagy közvetett elnyelőinek bizonyítékául szolgálhatnak.

Milyen energetikai adatok relevánsak az ÜHG-leltár szempontjából?

Az ISO 50001 szerinti energiagazdálkodási rendszer hatálya alá tartozó energiaadatokra a dokumentált információkra vonatkozó követelmények vonatkoznak (7.5.1. fejezet). Ez akkor alkalmazandó, ha az energiaadatok "szükségesek az energiagazdálkodási rendszer hatékonyságához és az energiával kapcsolatos teljesítmény javulásának bizonyításához". Az ÜHG-kiegyenlítés szempontjából releváns adatok általában megfelelnek ennek a követelménynek. Így nagy előnyük, hogy naprakészek, összehasonlíthatóak a korábbi energiaadatokkal, és gyakorlatilag "gombnyomásra" rendelkezésre állnak. Az EnMS az adatok mellett az ÜHGmérleghez az adott ÜHG-források azonosítását és dokumentálását, valamint kategóriákba sorolását is biztosítja - amennyiben azok az energiagazdálkodási rendszert érintik.

Az energiagazdálkodástól a szénlábnyomig

Az energiagazdálkodási rendszer az energiahatékonyság növelése és az energiaköltségek vagy -fogyasztás csökkentése érdekében gyűjti az energiával kapcsolatos adatokat. A hangsúly az úgynevezett SEU (Significant Energy Use, jelentős energiafelhasználás) területén lévő mérőberendezések által gyűjtött adatokon van. A SEU rövidítés azokat a helyeket jelöli, ahol az energiafelhasználás az energiafogyasztás jelentős részét teszi ki, és ahol ennek megfelelően az energiával kapcsolatos teljesítmény tekintetében nagy a javítási potenciál. A szabvány szerint ez "üzemekre/helyszínekre, rendszerekre, folyamatokra vagy létesítményekre" vonatkozik. A vállalat által az EnMS-re vonatkozóan meghatározott lényegesség általában egybeesik az üvegházhatású gázok leltárának lényegességével, ami azt jelenti, hogy ebben a tekintetben nincs szükség lényegességi értékelésre.

Az EnMS-ből rendelkezésre álló adatok lehetnek egyrészt az energiavásárlásból származó fogyasztási adatok, azaz a megvásárolt, hálózathoz kötött energia, pl. villamos energia, gőz, fűtés vagy hűtés (upstream, közvetett kibocsátás). Ezek lehetnek a vállalat közvetlen kibocsátásaira vonatkozó adatok is. Ilyenek például a helyhez kötött vagy mobil berendezések stb. Ekkor már rendelkezésre állnak a megfelelő folyamatok, berendezések és módszerek e tevékenységi adatok gyűjtésére. Ez jelentős erőforrás-megtakarítást jelent. Csak a mögötte álló számszerűsítési megközelítés kiválasztását kell még megmagyarázni és dokumentálni.

A dokumentált információk sorában rendelkezésre álló múltbeli évek energiaadatai megkönnyíthetik annak az úgynevezett "történelmi bázisévnek" a kiválasztását, amelyre az aktuális ÜHG-mérlegnek vonatkoznia kell. Ezeknek a "történeti" adatoknak reprezentatívnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük, amit az EnMS a hatálya tekintetében biztosítani tud.

Következtetés - Fenntartható energiagazdálkodás az ISO 50001-gyel

Az ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kiindulópontja lehet a hatékony éghajlatirányításnak. A globális felmelegedés elleni harcban lehet a tőkeáttétel, amelyet viszont egy holisztikus, integrált fenntarthatósági irányítási rendszer részeként kell figyelembe venni. Azok a vállalatok, amelyek már rendelkeznek tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel, ezért szinergiákat használhatnak ki, például az ISO 14064-1 szerinti üvegházhatású gázok leltárának elkészítése során.

Az energiagazdálkodási szabvány által megkövetelt dokumentált információk közül a szabvány hatálya alá tartozó összes lényeges energetikai adat felhasználható. A "gombnyomásra" lekérdezhető adatok tartalmazzák a vonatkozó ÜHG-források azonosítására és dokumentálására, valamint kategóriákba sorolására vonatkozó információkat is. Fontos előnye, hogy a tevékenységi adatok gyűjtésére szolgáló folyamatok, berendezések és módszerek már rendelkezésre állnak, ami az üvegházhatású gázok leltárának elkészítésekor erőforrásokat takaríthat meg. További előny lehet az EnMS dokumentált információinak felhasználása a "történelmi bázisév" kiválasztásához.

A teljes értékláncot tekintve az energiagazdálkodási rendszer a közvetlen kibocsátásokat (Greenhouse Gas Protocol Scope 1) és a közvetett vásárolt kibocsátásokat (GHG Protocol Scope 2) rögzíti. Az ISO 50001 szabvány nem írja elő az upstream és downstream kibocsátásokra vonatkozó adatokat (GHG Protocol Scope 3).

DQS - A szakértő az Ön oldalán

Mi, az irányítási rendszerek tanúsításáért felelős német regisztrátor (DQS) arra szakosodtunk, hogy átfogó műszaki, szabályozási és iparági szakértelmünk alapján értékes impulzusokat adjunk Önnek, amelyeket felhasználhat irányítási rendszere továbbfejlesztéséhez és vállalata teljesítményének növeléséhez. Így válik irányítási rendszere az Ön sikerének alapjává.

Auditjaink a jó dolgokat még jobbá teszik - és mi minden nap így mérjük magunkat. Ráadásul nem csak az éghajlatirányításban tesszük láthatóvá az Ön sikerét. A DQS tanúsítványok nemzetközileg elismertek. Ez bizalmat teremt, mind vállalatán belül, mind azon kívül.

fragen-antwort-dqs-fragezeichen auf wuerfeln aus holz auf tisch
Loading...

Szívesen válaszolunk kérdéseire

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Kötelezettség nélkül és díjmentesen.

Szerző
Altan Dayankac

DQS termékmenedzser és szakértő számos fenntarthatósági, éghajlati, környezetvédelmi és munkavédelmi témában. Altan Dayankac szerzőként és előadóként is hozzájárul szakértelmével a környezetvédelmi és munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi bizottságokban, valamint számos szakmai rendezvényen.

Loading...