Fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség - Mit jelent a vállalati fenntarthatósági irányelv (CSRD) a vállalatom számára?

A vállalati fenntarthatósági irányelv (CSRD) 2014-től hamarosan felváltja a nem pénzügyi beszámolási irányelvet (NFRD). A fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó jogszabályok az új irányelv következtében alapvető frissítésen mennek keresztül.

Mi a CSRD politikai háttere?

A CSRD része az európai zöld megállapodásnak, egy olyan szakpolitikai kezdeményezéscsomagnak, amelynek célja, hogy megteremtse az alapokat az EU-ban a zöld átálláshoz és ahhoz, hogy az államok társulása 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez a cél, amely az EU politikai prioritása, ambiciózus és időigényes, ami megmagyarázza a vállalkozások előtt álló rövid átmeneti időszakokat.

Tartalmát tekintve a Green Deal célja, hogy a tőkeáramlást kifejezetten fenntartható beruházásokba irányítsa. Ennek érdekében az EU a következő kezdeményezéseket indította el:

• A fenntartható finanszírozásról szóló közzétételi rendelet (SFRD), amely a pénzügyi termékeket gyártó vállalatok és pénzügyi tanácsadók számára előírja a fenntarthatósági információk közzétételét.
• A zöld kötvényekre vonatkozó szabványok (GBS), amely azonosítja a tőkepiacon a fenntartható befektetéseket.
• A környezetvédelmi taxonómia, amely meghatározza a "zöld" gazdasági tevékenységeket.
• A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDD), amely előírja az EU-ban működő vállalatok számára az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartását a globális értékláncokban.
• A vállalati fenntarthatósági irányelv (CSRD), amely átláthatóvá és összehasonlíthatóvá teszi az EU-n belüli és kívüli nagyvállalatok fenntarthatósági információit.

Az NFRD/CSRD meghatározza az általános fenntarthatósági jelentéstétel szabályait. Ez egy olyan irányelv, amelyet a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogba.

Hogyan változik a CSR jelentéstételi kötelezettség?

Németország 2014-ben a CSR-irányelv végrehajtásáról szóló törvénnyel (CSR-RUG) ültette át az uniós NFRD-irányelvet a nemzeti jogba. Németországban csak mintegy 550 tőkepiaci orientált vállalat tartozik a CSR-RUG hatálya alá. Az EU-n belül csak mintegy 11 700 vállalat köteles nem pénzügyi információkat közzétenni.

Ráadásul a CSR-RUG szerinti jelentéstételi kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha a vállalati tevékenységek negatív hatással vannak mind az üzleti eredményre, mind az emberekre és a környezetre. Ennek az úgynevezett kettős lényegességnek egyértelmű befektetői célja van, nevezetesen a hosszú távú nyereségesség, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem összekapcsolása. Az NFRD nem tartalmaz átfogó jelentéstételi követelményeket. Bár a Bizottság 2017-ben közzétette a nem pénzügyi beszámolásra vonatkozó iránymutatásokat, ezek nagyon tömörek és elvontak. Sokkal átfogóbbak és konkrétabbak az olyan önkéntes jelentéstételi szabványok, mint például a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezésé.

Annak érdekében, hogy a nem pénzügyi beszámolás közelebb kerüljön a pénzügyi beszámoláshoz, és hogy a korábbi rendszer hiányosságai megszűnjenek, az EU Bizottsága 2021 áprilisában nemcsak az új fenntarthatósági beszámoló tervezetét terjesztette elő, hanem további központi reformintézkedésként kezdeményezte a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó európai szabványok kidolgozását is. Ezek célja a jelentés tartalmának konkretizálása és bővítése. Ezeket jelenleg az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) dolgozza ki. A kötelező európai beszámolási standardokat, az úgynevezett EU fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (EU Sustainability Reporting Standards, ESRS) 2023. június 30-ig vagy 2024-ig kell elfogadni.

ESRS: Milyen követelményeknek kell majd megfelelniük az érintett vállalatoknak?

Az új standardok a következőkre vonatkozó követelményeket tartalmazzák:

• Környezeti szempontok (éghajlat, víz, körforgásos gazdaság, környezetszennyezés és biológiai sokféleség).
• Szociális szempontok (egyenlő bánásmód, munkakörülmények és az emberi jogok tiszteletben tartása).
• irányítási szempontok (vállalati szervek, belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerek, korrupcióellenes, politikai befolyás és fizetési gyakorlat).

Az ágazatspecifikus szabványok meghatározzák az olyan területekre vonatkozó követelményeket, amelyek gazdasági tevékenysége magas kockázatokkal és/vagy hatásokkal jár. Ennek megfelelően ezek közé tartozik többek között a mezőgazdaság és az erdészet, a bányászat, a feldolgozóipar, az energia- és vízellátás, az építőipar, a kereskedelem, a szállítás és raktározás, az ingatlan- és lakásgazdálkodás.

Ezen ágazatspecifikus szabványok segítségével a vállalatoknak le kell írniuk üzleti modelljüket és stratégiájukat, és be kell mutatniuk, hogy mindkettő mennyire rugalmas a fenntarthatósági kérdések tekintetében.

A CSRD által hozott fontos változás a kettős lényegesség elvének tisztázása: Eszerint az ügyeket akkor kell lényegesnek minősíteni, ha azok vagy az üzleti siker szempontjából, vagy környezetvédelmi vagy társadalmi szempontból lényegesek. Korábban az ügyek csak akkor voltak lényegesek, ha mindkettő igaz volt, ami szigorúan értelmezve azt jelenti, hogy csak néhány ügy jelentendő.

Az irányelv azt is előírja a vállalatok számára, hogy "tegyék közzé terveiket annak biztosítására, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összhangban legyen a fenntartható gazdaságra való áttéréssel és a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozására irányuló célokkal, összhangban a Párizsi Megállapodással, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésével".

Hasonlóképpen, a vállalatoknak minőségi, mennyiségi, előretekintő és múltba tekintő információkat kell majd szolgáltatniuk az értéklánc egészében, rövid, közép- és hosszú távú időhorizonton. Ebben az összefüggésben az értéklánc magában foglalja a vállalat saját üzleti tevékenységét, a létrehozott termékeket és szolgáltatásokat, valamint a vállalat üzleti kapcsolatait az Unió területén belül és kívül.

A vállalatok az irányelv alkalmazásának első három évében csak akkor térhetnek el ettől a nagyon átfogó értékláncra vonatkozó jelentéstételtől, ha megindokolják, hogy miért nem állnak rendelkezésre ezek az információk, és hogyan fogják ezeket az információkat a jövőben megszerezni.

Végső soron a jelentés kiterjesztett és minősített hatálya véget vethet a zöld mosásnak.

Hol és hogyan kell közzétenni a fenntarthatósági jelentést?

A megnövekedett információtartalom hatékony kommunikálása és a jövőbeni jelentőségének hangsúlyozása érdekében az irányelv szerinti jelentéstétel a jövőben a vezetői jelentés külön fejezetében fog történni. Eddig az érintett vállalatok maguk dönthették el, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat a vezetőségi jelentésben, a vezetőségi jelentés különböző pontjain vagy egy külön fenntarthatósági jelentésben közlik.

Ezenkívül a jövőben a csoportvezetői jelentést gépileg olvasható XHTML formátumban kell elkészíteni annak érdekében, hogy a befektetők és más érdekelt felek számára javuljon a más vállalatokkal való jelentéstétel összehasonlíthatósága.

Hogyan fogják ellenőrizni a végrehajtást? - Audit és szankciók

A CSR-irányelvvel ellentétben a fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv kötelező külső auditot ír elő. Ezt kezdetben csak korlátozott bizonyossággal (könyvvizsgálói felülvizsgálat vagy "korlátozott bizonyosság") fogják elvégezni. Az EU Bizottság azonban legkésőbb 2028 októberéig dönteni kíván arról, hogy a könyvvizsgálat mélységét megnövelik-e, és így a jelentéstételre vonatkozóan ésszerű bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálatot írnak-e elő. Ezáltal a fenntarthatósági jelentés bizonyossági szintje a pénzügyi jelentéshez hasonlóvá válik.

Kit kell bevonni a fenntarthatósági jelentésbe?

A jövőben a jelentéstételnek nemcsak a befektetők információs igényeit kell figyelembe vennie, hanem javítania kell a vállalat és más érdekelt felek, például a nem kormányzati szervezetek, a szakszervezetek és a munkavállalók képviselői közötti párbeszédet is.

Ezért a vállalatoknak azt is le kell írniuk, hogy üzleti modelljeikben és stratégiáikban hogyan veszik figyelembe ezen érdekeltek aggályait és tevékenységeik fenntarthatóság szempontjából releváns hatásait.

Vállalati szinten a vezetésnek véleményt kell cserélnie a munkavállalók képviselőivel a fenntarthatósági jelentéstételről, valamint az információgyűjtésről és -ellenőrzésről, és a munkavállalók képviselőinek véleményét továbbítania kell az illetékes vezetői és felügyeleti szervek felé.

Ily módon az irányelv követi a vállalati társadalmi felelősségvállalás más területein alkalmazott szabályozásokat, például az ellátási láncra vonatkozó gondossági kötelezettségről szóló törvényt, amely szintén előírja más érdekelt felek bevonását.

Ezért a vállalatoknak a lehető leghamarabb fel kell készülniük nemcsak a kiegészítő információk beszerzésére és a fenntarthatósági jelentés kidolgozására, hanem a többi érdekelt féllel való diskurzusra is.

Hogyan támogathatja Önt a DQS

A DQS az Ön partnere a fenntarthatósági jelentések külső ellenőrzésében. A CSRD hatályba lépését követően 2025-től az ESRS-szabványok szerint készített fenntarthatósági jelentések külső ellenőrzését fogjuk végezni. Az ESRS-szabványokkal kapcsolatban képzést vagy hiányosságfelmérést is tudunk nyújtani.

Forduljon hozz ánk bizalommal bármilyen kérdéssel vagy a jövőbeli projektek megvitatásával kapcsolatban.