Bár az élelmiszer-védelemre vonatkozó követelményeket már jó ideje előírják a különböző szabványok, például az IFS Food vagy a BRC, a megközelítés és a végrehajtás tekintetében továbbra is kétértelműségek merülnek fel. Az élelmiszercsalás kérdése valószínűleg sok minőségügyi vezető számára is kihívást jelent. Dr. Georg Sulzer, a DQS auditora és az élelmiszer-védelem és az élelmiszercsalás szakértője elárulja, mi a fontos a gyakorlati megvalósításhoz.

Dr. Sulzer, a GFSI szintjén az élelmiszercsalásra és az élelmiszer-hitelességre vonatkozó követelményekről jelenleg is heves viták folynak. Milyen következményekkel járhat ez a GFSI által elismert szabványokra nézve?

Dr. Sulzer: Sajnos az élelmiszer-hamisítás témája nem új keletű.

Az elmúlt évek élelmiszerbotrányai előtérbe és a fogyasztók tudatába helyezték az élelmiszerek eredetiségének kérdését. Az élelmiszer-hamisítás vagy csalás felismerése, illetve az élelmiszerek eredetiségének biztosítása ezért különösen fontos. A gyártókra és beszállítóikra nehezedő fokozott gazdasági nyomás miatt természetesen a nyersanyagok és termékek terén is nő a nyomás és szükség esetén a motiváció a manipulációk és hamisítások végrehajtására. Az "EMA" (gazdaságilag motivált hamisítás) vagy élelmiszercsalás kifejezések összefoglalják ezt a jelenséget.

Az ilyen manipulációk és hamisítások felderítésében és megelőzésében kulcsszerepet játszik az élelmiszerek teljes nyomon követhetősége és eredetiségének ellenőrzése. Az e témában már létező nemzetközi szabványok (ISO 12931:2012) mellett már most látszik, hogy a GFSI által elismert szabványok a jövőben követelményeket támasztanak a hamisítás megelőzésére és a nyersanyagok, élelmiszerek és csomagolásuk eredetiségének biztosítására szolgáló eljárásokra vonatkozóan, hogy megfelelő eszközökkel tudjanak fellépni ez ellen a növekvő tendencia ellen.

A hitelesség fontos szerepet játszik a BRC élelmiszer-szabvány új változatában. Mi változik konkrétan a tanúsított telephelyek számára?

Dr. Sulzer: Az új szabványváltozat kifejezetten megkövetel egy olyan rendszert, amely minimalizálja a hamisított nyersanyagok beszerzését. Ezen kívül biztosítani kell, hogy a termékkel kapcsolatos valamennyi leírás és állítás a jogszabályoknak megfelelő, helyes és ellenőrzött legyen. Ez azt jelenti, hogy a jövőben már nem elegendő minden nyilatkozatnak és állításnak hinni, hanem mindig ellenőrizhetőnek és bizonyíthatónak kell lennie a pontosságuknak.

Ez mind a vevő, mind a szállító részéről fokozott erőfeszítéseket igényel majd a szükséges bizonyítékok biztosítása és kezelése érdekében. A tulajdonságok puszta megjelölése a hitelességük és helyességük további bizonyítéka vagy bizonyíték nélkül többé nem lesz elegendő. Az, hogy ezt gyakorlati okokból milyen mértékben lehet és kell analitikusan bizonyítani, az új követelmények alkalmazása során még nem derül ki.

Az élelmiszer-védelmi követelmények legkésőbb az IFS Food Standard 6. verziójának megjelenése óta kötelezőek. Mennyire kiforrottak az élelmiszer-védelmi rendszerek időközben például Németországban?

Dr. Sulzer: Természetesen minden tanúsított szabvány rendelkezik élelmiszer-védelmi rendszerrel, mivel a vonatkozó szabványok (IFS, BRC, FSSC 22000) tartalmaznak megfelelő követelményeket, és az élelmiszer-védelmi követelményekre eredetileg engedélyezett türelmi idő lejárt.

Az alkalmazott módszerek, valamint a bevezetett élelmiszer-védelmi rendszerek mélysége és értelmezhetősége azonban nagyon nagy különbségeket mutat. A skála itt a nagyon jól felépített, kifinomult és hatékony rendszerektől a jelképes rendszerekig terjed, amelyek sem az élelmiszer-védelem helyes megértését, sem az eljárások helyes alkalmazását nem mutatják, és mindenekelőtt nem veszik teljes mértékben és átfogóan figyelembe az aggályokat. Sajnos nemcsak sok vállalat küzd még mindig az élelmiszer-védelem megértésével és végrehajtásával, hanem az auditorok is.

A rendszerek kialakításában, valamint a módszerek kiválasztásában, a szisztematikában, a sérülékenység értékelésében és különösen az élelmiszer-védelmi intézkedések teljességében, valamint végrehajtásában még sok a javítanivaló.

Minden élelmiszer-védelmi rendszer lényege a fenyegetéselemzés. Milyen eszközöket javasol a vállalatoknak a fenyegetéselemzés strukturált és szisztematikus elvégzéséhez?

Dr. Sulzer: A veszélyelemzésre számos különböző eljárás és megközelítés létezik. Mindegyik eljárásnak megvannak az előnyei és hátrányai, és egyik vagy másik vállalat számára többé-kevésbé alkalmasak lehetnek. Alapvetően szinte bármilyen kockázatelemzési eljárás és kockázatértékelési folyamat alkalmazható. Az eredetileg az amerikai hatóságok által kifejlesztett CARVER+Shock eljárás nem bizonyult praktikusnak. Ezt látványosan bizonyítja az a tény, hogy az amerikai hatóságok az ún. Élelmiszer-védelmi tervkészítő (FDPB) eljárást, mint gyakorlatiasabb eszközt, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették.

A TACCP-eljárás alkalmazása általában a HACCP-koncepcióhoz való közelsége és az ezért gyakran elégtelen elhatárolás a higiéniai és élelmiszervédelmi szempontból releváns kérdésekkel kapcsolatban kudarcot vall. Az FMEA segítségével csak akkor lehet jó eredményeket elérni, ha azt olyan alkalmazottak alkalmazzák, akik jól ismerik az eszközt, és jó képet alkotnak az átfogó rendszerről.

Az egyszerű, előre strukturált munkalépések és ellenőrző listák segítségével készült táblázatos eljárások nagyon hasznosnak és könnyen kezelhetőnek bizonyultak. Itt az alapot az ellenőrző listák jelenthetik, amelyeket a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BFR) vagy az FDA ellenőrző listái és útmutató dokumentumai szolgálhatnak jól alapul.

Függetlenül az alkalmazott módszertől, a sikeres élelmiszer-védelmi rendszerhez minden esetben elengedhetetlen, hogy a rendszer jól strukturált és teljes legyen. Egy beléptető rendszer vagy egy zárrendszer fontos része lehet egy élelmiszer-védelmi rendszernek, de nem teszi teljessé a rendszert.

Dr. Sulzer, köszönöm az interjút.

Dr. Georg Sulzer DQS auditor és egy mérnöki iroda tulajdonosa az élelmiszeripari irányítási rendszerekkel (minőség, élelmiszerbiztonság, környezetvédelem, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, energiamenedzsment) kapcsolatban. Fő tevékenységei a tanácsadás, oktatás, képzés és auditálás, valamint az ö.b.u.v. szakértők szakértői tevékenysége. Két könyvet írt az élelmiszervédelemről, és szakértőként dolgozik az EU Bizottság számára az élelmiszeriparra vonatkozó környezetvédelmi útmutató elkészítésén.

Szerző
Dr. Thijs Willaert

Dr. Thijs Willaert a fenntarthatósági szolgáltatások globális igazgatója. Ebben a pozícióban a DQS teljes ESG szolgáltatási portfóliójáért felel. Érdeklődési területei közé tartozik a fenntartható beszerzés, az emberi jogi átvilágítás és az ESG-ellenőrzések.

Loading...