2021. június 11-én a német parlament elfogadta az ellátási lánc átvilágításáról szóló törvényt (LkSG). Az ellátási láncról szóló törvény és az átvilágítási törvény néven is ismert törvény 2023. január 1-jén lép hatályba. Az alábbiakban mindent megtudhat, amit a készülő törvényről tudni kell.
Háttérinformációk
Az elnevezéssel ironikus célzást akartak tenni a lezajlott viták hosszára? Valószínűleg nem - de az nem kérdés, hogy a törvényt nehezen szállították le. A TAZ hírportál már 2019. február 10-én beszámolt egy úgynevezett értéklánc-törvényre vonatkozó javaslatról, amelyet a német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) Gerd Müller vezetésével dolgozott ki. Ez a törvény előírná a vállalatok számára, hogy az értékláncban az emberi jogok védelmét célzó intézkedéseket - úgynevezett emberi jogi átvilágítást - tegyenek.
Alighogy nyilvánosságra hozták a terveket, heves vita tört ki: Van-e egyáltalán a németországi vállalatoknak bármilyen befolyása arra, hogy mi történik a beszállítói láncukban? Egy ilyen törvény versenyhátrányt fog-e okozni más országokkal szemben? A környezeti hatásokat is bele kell-e foglalni?
A most elfogadott LkSG kompromisszumos megoldás:
- Egyrészt a törvény nem kevesebbet jelent, mint az önkéntes vállalati felelősségvállalásról a törvényileg előírt átvilágítás felé való elmozdulást.
- Másrészt a követelményeket jelentősen meggyengítették, például a közvetett beszállítók ellenőrzése terén. A polgári jogi felelősségre vonás is hiányzik.
Ebben a cikkben szívesen foglaljuk össze Önöknek a legfontosabb pontokat.
A legfontosabb pontok röviden
Az LkSG követelményei valójában nem újak: az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó, még 2011-ben közzétett, az Üzleti és Emberi Jogokra vonatkozó Irányadó Elvein alapulnak. Németországban 2016-ban fogadták el az Üzleti és Emberi Jogi Nemzeti Cselekvési Tervet (NAP) ezen iránymutató elvek alapján.
A kellő gondosság öt központi eleme.
- Az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló nyilvános politikai nyilatkozat
- Létezik egy folyamat a tényleges és potenciálisan hátrányos emberi jogi hatások azonosítására (kockázatelemzés).
- Megfelelő enyhítő intézkedések és azok hatékonyságának ellenőrzése.
- A jelentéstétel megtörtént.
- A vállalat létrehoz egy panaszkezelési mechanizmust vagy részt vesz benne.
Az ENSZ irányadó elveihez már igazodó vállalatok esetében nincs szükség jelentős kiigazításokra. Azoknak a vállalatoknak, amelyek még nem foglalkoztak az Irányelvekkel és a nemzeti cselekvési terv követelményeivel, hanem a jogalkotási kezdeményezések eredményére várnak, gyorsan kell cselekedniük - ellenkező esetben nemcsak pereket és bírságokat, hanem a jó hírnévnek okozott károkat és az ellátási lánc megszakadását is kockáztatják.
Mely vállalatok lesznek érintettek?
Az ellátási láncról szóló törvény 2023. január 1-jétől a legalább 3000 főt foglalkoztató vállalatokra vonatkozik. Az ellátási láncról szóló törvény 2024. január 1-jétől az 1000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra vonatkozik. Meg kell jegyezni, hogy a munkavállalók számánál csak a Németországban dolgozó és a külföldre kiküldött munkavállalókat veszik figyelembe. A Németországban fiókteleppel rendelkező külföldi vállalatokra a törvény csak akkor vonatkozik, ha meghaladják a már említett németországi munkavállalói létszámot.
Az LkSG által közvetlenül nem érintett vállalatoknak azonban mindenképpen tanácsos lenne foglalkozniuk a követelményekkel. Először is, az ügyfélkérdések és az ügyfél által kezdeményezett ellenőrzési intézkedések növekedése várható. Másodszor, fennáll annak a lehetősége is, hogy az uniós jogalkotási kezdeményezések (lásd alább) eredményeként a hatálya kibővül.
Mit kell tenniük az érintett vállalatoknak?
Az LkSG az erőfeszítésre vonatkozó kötelezettséget írja le, nem pedig a sikerre vonatkozó kötelezettséget. Ez azt jelenti: a vállalatoknak nem kell garantálniuk, hogy ellátási láncaikban nem sérülnek az emberi jogok, illetve nem sérülnek a környezetvédelmi kötelezettségek. Inkább azt kell tudniuk bizonyítani, hogy erőfeszítéseket tettek a kockázatok azonosítására és kiküszöbölésére, hogy a panaszmechanizmusok működnek, és hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoznak.
Az LkSG szerint a vállalatoknak a teljes ellátási láncukat szem előtt kell tartaniuk, de fokozatosan kell felelősséget vállalniuk érte. Ez azt jelenti, hogy a német vállalatok kezdetben csak a közvetlen beszállítóikért felelősek, a beszállítók beszállítóiért nem.
Ha azonban egy vállalatnak tudomására jut, hogy a beszállítói láncában sérelem történt, köteles lesz orvosló intézkedéseket tenni. Amint egy német vállalatról bebizonyosodik, hogy tudott az emberi jogok megsértéséről a beszállítói láncban, de nem tett lépéseket, súlyos bírságok szabhatók ki. Emellett a vállalatokat akár három évre is kizárhatják a közbeszerzési pályázatokból.
Az ellenőrzést a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal (Bafa) veszi át. A hatóság "erős felhatalmazást" kap, így Hubertus Heil munkaügyi miniszter szerint helyszíni ellenőrzéseket végezhet és büntetéseket szabhat ki.
Emellett a civil szervezetek és a szakszervezetek a jövőben lehetőséget kapnak arra, hogy a külföldi munkavállalók nevében pert indíthassanak az emberi jogok megsértése miatt. Korábban a sértettek maguk is perelhettek, de ez a gyakorlatban gyakran meghiúsult az életkörülmények miatt.
Mit jelent ez a joghatóság szempontjából a
uniós szinten?
Uniós szinten is vannak erőfeszítések az emberi jogi átvilágítással kapcsolatos szabályozás megalkotására. Jelenleg az EU Parlament arra ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy uniós szintű rendeletet. Az Unió legnagyobb gazdaságának, Németországnak a nyomása azonban felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Mivel az LkSG csak 2023-ban lép hatályba, még az is elképzelhető, hogy a német jogszabályokat már az LkSG hatályba lépése előtt a várható uniós rendelethez kell igazítani.
Hogyan támogathatja Önt a DQS:
Független tanúsítási és ellenőrzési szolgáltatóként a következő módokon tudjuk támogatni az Ön átvilágítási folyamatait:
- Az Ön átvilágítási folyamatainak hiányelemzése és validálása.
- Emberi jogi értékelések
- Társadalmi és környezetvédelmi megfelelési auditok
- Beszállítói auditok világszerte
- Képzés és kapacitásépítés
- Fenntarthatósági jelentés felülvizsgálata
DQS hírlevél
Maradjon naprakész és iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző
Dr. Thijs Willaert
Dr. Thijs Willaert a fenntarthatósági szolgáltatások globális igazgatója. Ebben a pozícióban a DQS teljes ESG szolgáltatási portfóliójáért felel. Érdeklődési területei közé tartozik a fenntartható beszerzés, az emberi jogi átvilágítás és az ESG-ellenőrzések.
Loading...