Az Ön szervezete követi a GRI fenntarthatósági jelentéskészítésre vonatkozó szabványait? Akkor érdemes odafigyelnie! Az egyetemes GRI-standardok felülvizsgálata során történt néhány változás, amelyek minden típusú és méretű szervezetre vonatkoznak. Bár a javasolt változtatások közül sok kisebb jelentőségű, van néhány olyan módosítás, amely néhány jelentést készítő vállalatot arra kényszerít, hogy átgondolja fenntarthatósági jelentéseinek tartalmát. Emellett a GRI jelentéstételi rendszerét is frissítették. Az alábbiakban minden fontos információ megtalálható.
Az egyetemes szabványok a GRI keretrendszer alapelveit és keretrendszerét írják le. Ezek megváltoztatása ezért messzemenő következményekkel jár - a témaspecifikus standardokra is. Ebben a cikkben a legfontosabb változásokat mutatjuk be.
Megváltozott struktúra
Emlékeztetőül: a GRI Keretrendszer korábban kétféle standardból állt:
- Az úgynevezett univerzális standardok, amelyek minden jelentéstevő szervezetre vonatkoznak (101, 102 és 103).
- Témaspecifikus standardok, amelyek konkrét fenntarthatósági témákra, például emberi jogokra, hulladékokra, kibocsátásokra stb. összpontosítanak (200-as, 300-as és 400-as sorozat).
Az egyetemes szabványok felülvizsgálatával a GRI szerinti jelentéstételi rendszer frissült. Az egyetemes szabványok (a zöld borítóval azonosíthatók) új nevet kaptak:
- GRI 1: Alap 2021
- GRI 2: Általános közzétételek 2021
- GRI 3: Lényeges témák 2021
Újak az úgynevezett ágazatspecifikus standardok. Ezeket barna borítóval és kétjegyű kódszámmal lehet azonosítani. Az ágazatspecifikus standardok nem tartalmaznak új közzétételeket, de segítenek a vállalatoknak a lényeges témáik azonosításában. Azonosítják és leírják egy ágazat legfontosabb gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, és ezzel megteremtik a jelentéstétel kontextusát. Az első ágazatspecifikus szabványt az olaj- és gáziparra vonatkozóan 2021 októberében tették közzé. A mezőgazdasági ágazatra vonatkozó második szabvány várhatóan hamarosan követi.
A témaspecifikus szabványok továbbra is érvényben maradnak. Három témaspecifikus szabványt azonban visszavontak, mert a tartalom vagy megszűnt, vagy bekerült a felülvizsgált egyetemes szabványokba. Így a felülvizsgálatot követően jelenleg 31 témaspecifikus szabvány van érvényben. Mindegyiknek lila fedőlapja és háromjegyű kódszáma van.
Hatás és a lényegesség fogalma
A fenntarthatósági jelentéstétel egyik kulcsfogalma a "lényegesség": e kifejezés alatt azt értik, hogy a jelentéseknek azokra a kérdésekre kell összpontosítaniuk, amelyek a leginkább relevánsak a jelentést készítő szervezet fenntarthatósági teljesítménye szempontjából. A GRI-szabványok szerinti számos fenntarthatósági jelentés tartalmaz egy lényegességi mátrixot, amely jelzi az egyes fenntarthatósági kérdések relevanciáját és prioritását. Például az olaj- és gáziparban működő vállalatok valószínűleg a kibocsátásokról számolnak be az egyik legfontosabb kérdésként, míg a szolgáltatóiparban működő vállalatok inkább a szociális kérdésekre, például a munkavállalók jólétére összpontosíthatnak.
A lényegesség meghatározására azonban különböző megközelítések léteznek. Sok vállalat még mindig két tengelyen rangsorolja a kérdéseket:
- Az érdekeltek szempontjából való jelentőség, és
- A vállalat szempontjából való relevancia.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a megközelítés már évek óta nincs összhangban a GRI-szabványokkal. A lényegesség meghatározása a 2016-os változatban szintén két tengelyen alapul, de ezek a következők:
- Az érdekelt felek döntéseire gyakorolt hatás, és
- A gazdasági, környezeti és társadalmi hatások lényegessége.
Hogyan hat ez a változás a gyakorlatra? A hangsúly teljes mértékben a hatásra fog áthelyeződni: A jelentéstevő szervezeteknek biztosítaniuk kell majd, hogy tisztában legyenek a tényleges és potenciális gazdasági, környezeti és társadalmi hatásaikkal. Természetesen az érdekelt feleket továbbra is be kell vonni. A cél azonban itt nem az érdekeltek prioritásainak megértése, hanem olyan információk és nézőpontok összegyűjtése, amelyek hozzájárulnak a szervezet hatásának jobb megértéséhez.
Hatás és átvilágítás
A hatásra való összpontosítás azt jelenti, hogy a jelentéstevő szervezeteknek folyamatot kell kialakítaniuk a hatásaik azonosítására és kezelésére. Itt lép a képbe az átvilágítás fogalma. Ez a kifejezés, amely a szabvány első változatából szinte teljesen hiányzott, most a középpontba kerül. A kellő gondosság meghatározása szerint "az a folyamat, amelynek során egy szervezet azonosítja, megelőzi, mérsékli és elszámol a gazdaságra, a környezetre és az emberekre gyakorolt tényleges és potenciális negatív hatásaival".
Az egyik legfontosabb kérdés, amelyet a jelentéstevő vállalatoknak az átvilágítás során nyilvánosságra kell hozniuk, az emberi jogi hatások. Amint azt a DQS Blog leírja, számos ország dolgozik azon, hogy az emberi jogi átvilágítást kötelezővé tegye(link). A GRI-szabványok frissítése így jobb összhangot biztosít az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelveivel és a különböző nemzeti jogalkotási kezdeményezésekkel.
Megszűnik az alapvető és az átfogó jelentéstétel közötti különbségtétel.
Egy másik jelentős változás, hogy megszűnik a különbségtétel a kizárólag az alapvető információkkal (Core) és az átfogó információkkal (Comprehensive) foglalkozó jelentések között. Ez a változás azt jelenti, hogy a jelentést készítő szervezeteknek minden lényegesnek ítélt témakörre vonatkozóan valamennyi közzétételt meg kell tenniük.
Időrend és letöltés
Az egyetemes standardok új verziójának alkalmazása 2023. január 1-jétől kötelező. A GRI üdvözli az új standardok mielőbbi, határidő előtti bevezetését.
Itt letöltheti a felülvizsgált GRI-szabványokat. A gyakran ismételt kérdések áttekintése itt található.
Hogyan támogathatja a DQS a fenntarthatósági jelentéstételt:
Független könyvvizsgálati és bizonyosságot nyújtó szolgáltatóként az alábbi szolgáltatásokkal támogathatjuk fenntarthatósági jelentéstételi folyamatait:
- Képzés: A DQS tanúsított GRI képzési szolgáltató
- Független felülvizsgálat és ellenőrzés: AA1000 engedéllyel rendelkező, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltató vagyunk (további információ).
- Fenntarthatósági KPI-k ellenőrzése (további információ).
DQS hírlevél
Maradjon naprakész és iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző
Dr. Thijs Willaert
Dr. Thijs Willaert a fenntarthatósági szolgáltatások globális igazgatója. Ebben a pozícióban a DQS teljes ESG szolgáltatási portfóliójáért felel. Érdeklődési területei közé tartozik a fenntartható beszerzés, az emberi jogi átvilágítás és az ESG-ellenőrzések.
Loading...