A szabványok a termékekre, szolgáltatásokra, folyamatokra vagy rendszerekre vonatkozó követelményeket határozzák meg, amelyek mindegyike egy dokumentumban kerül rögzítésre. Ezért fontos szerepet töltenek be az árucserében, az iparágakon belül és az irányításban, például a minőség- és környezetvédelemben. Az ilyen dokumentumok lehetővé teszik a kereskedelmi partnerek számára, hogy az árucsere során közös szabványokra hivatkozzanak. A termékek és szolgáltatások összehasonlíthatóbbá és biztonságosabbá válnak, mivel egy szabvány alapján tanúsíthatók.

Mi az a DIN EN ISO szabvány?

Ez egy elsősorban Németországban használt nemzeti szabvány, vagy egy nemzetközi szabvány előkészítéseként kiadott szabvány. A DIN-szabványokat a berlini Német Szabványügyi Intézet (DIN ) adja ki. Ha a dokumentumban szerepel a "DIN EN" szabvány rövidítés, akkor az egy európai szabvány (EN) német változata, amelyet az európai szabványügyi szervezet (CEN) valamennyi tagja elfogad.

Ha a dokumentum száma előtt a "DIN EN ISO" rövidítés áll, akkor az a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) globálisan alkalmazandó dokumentumának felel meg. Ilyen például a DIN EN ISO 14001 a környezetközpontú irányítási rendszerre vagy a DIN EN ISO 50001 az energiagazdálkodási rendszerre. Ha egy ISO-szabványt változatlanul nemzeti szabványként fogadnak el, akkor az egy "DIN ISO" szabvány, például a DIN ISO 45001 a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra.

Ha a részletes helyesírás egy további utótagot is tartalmaz, például IEC, ez közös kibocsátó testületet jelez - ebben az esetben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC). Ilyen például az információbiztonságra vonatkozó, nemzetközileg elismert DIN EN ISO/IEC 27001 szabvány.

Alkalmazásuk gyakran csak ajánlás, és alkalmazásuk önkéntes alapon történik. Ez a helyzet például a minőségirányítási rendszer bevezetésére és tanúsítására vonatkozó ISO 9001 esetében. Az önkéntes jelleg azonban bizonyos mértékig korlátozható, ha a megfelelő tanúsítvány előfeltétele egy üzleti kapcsolatnak. Vannak azonban olyan területek is, ahol a jogalkotó vagy a hatóságok kötelezővé teszik a szabványok alkalmazását, például a németországi tűzvédelmi előírások betartása esetén. Itt jön a képbe a DIN 14095, amely az épületek tűzvédelmi tervére vonatkozó követelményeket határozza meg.

Hogyan jön létre egy szabvány?

Egy szabványt elvileg bárki kezdeményezhet vagy kérhet. A legtöbb esetben azonban a kérelmet egyesületek vagy vállalatok nyújtják be. Amíg azonban a szabványt nem teszik közzé és nem válik érvényessé, addig a szakmai közösségben megvitatják, és a szakértők tesztelhetik annak életképességét.

Egy német DIN dokumentum közzétételéig vezető út a következő lehet:

1. A szabvány kezdeményezése
A szabványosítási javaslatot benyújtják és feldolgozásra a DIN 3600 bizottságának valamelyikéhez terjesztik be.

2. Első tervezet és vita
A bizottság első tervezeteket készít, amelyekkel minden szakértőnek egyet kell értenie. A tartalmi vitára nyilvánosan kerül sor. A vállalatoknak és a fogyasztóknak lehetőségük van szakértőként részt venni az adott bizottságokban. A költségek lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében általában a szövetségek küldenek képviselőket a bizottságokba. Ez azt jelenti, hogy nem minden vállalatnak kell külön-külön szakértőt küldenie.

3. A tervezetek közzététele
Miután a tervezeteket a szakértői nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették, egy két-négy hónapos időszak kezdődik. Ez idő alatt lehet észrevételeket vagy kritikákat megfogalmazni a tervezettel kapcsolatban. Az észrevételeket megvizsgálják, és ha nincs további kifogás, a dokumentumot közzéteszik.

Legkésőbb öt év elteltével felülvizsgálatot végeznek annak megállapítására, hogy a szabvány tartalma még mindig megfelel-e a technika (például a technológia) jelenlegi állásának. Ha nincs szükség kiigazításra, a dokumentum a következő felülvizsgálatig érvényben marad. Ha a felülvizsgálat azt mutatja, hogy a szabvány a jelenlegi formájában már nem eléggé használható, a dokumentumot vagy felülvizsgálják, vagy esetleg visszavonják.

Hogyan épül fel egy DIN EN ISO szabvány?

Németországban egy szabvány felépítésére és egyben kialakítására maga is egy szabvány, nevezetesen a DIN 820 vonatkozik, amely a szabványosítási munka minden alapelvét szabályozza.

Az irányítási rendszerekre vonatkozó szabványokra is egységes alapstruktúra vonatkozik, azonos központi tartalommal és központi fogalmakkal, az úgynevezett magas szintű struktúra (High Level Structure, HLS). Ezt az ISO 2012-ben vezette be, hogy javítsa a különböző, tematikus szabványkövetelmények összehangolását, és megkönnyítse a már meglévő (integrált) irányítási rendszerbe való integrációt.

Loading...

Az öt legfontosabb ISO-szabvány vizuális megjelenítésben

... valamint a magas szintű struktúra

  • Infografikák az ISO 9001, ISO 14001, ISO 45001, ISO 50001 és ISO 27001 szabványokról.

Az újabb dokumentumok általában azonos tartalmi struktúrával rendelkeznek. A követelményeket tartalmazó rész fejezeteinek számát a téma igényei szerint határozzák meg. Egy szabványnak lehet egy vagy több melléklete, amelyek normatív vagy tájékoztató jellegűek. Példaként a jól ismert ISO 9001 minőségirányítási szabvány felépítése:

(nemzeti) Előszó
0. Bevezetés
1. Alkalmazási terület
2. Normatív hivatkozások
3. Fogalmak (hivatkozás az ISO 9000:2015-re)
4-10. fejezetek - Követelményrész, a PDCA-ciklus alkalmazása:
4. A szervezet kontextusa
5. A szervezet kontextusa. Vezetés
6. Tervezés
7. Támogatás
8. Működés
9. Teljesítményértékelés
10. Fejlesztés
A. függelék (tájékoztató jellegű)
B. függelék (tájékoztató jellegű)
Hivatkozások

Hogyan azonosítják a szabványokat?

Minden közzétett szabványt egy vagy több előíráscsoporthoz, pl. DIN, DIN EN, DIN EN ISO stb. rendelnek, általában a kiadói rövidítésük alapján. Ezen kívül van egy jellegzetes dokumentumszám, pl. az irányítási rendszerekre vonatkozó valamennyi nagy, tanúsítható ISO-szabvány 01-re végződik: 9001, 14001, 45001, 50001, 27001 stb. A részszabványokra való hivatkozás a dokumentumszámhoz csatolt kötőjellel és az egyes részeket azonosító számmal történik, pl. DIN 820-1 (Szabványosítási munka - 1. rész: Alapelvek).

Attól függően, hogy mennyire részletes szabványmegjelölésről van szó, a kiadás dátumát is fel lehet tüntetni. Ehhez a dokumentumszámhoz egy szóköz nélküli kettőspontot kell hozzáadni, amelyet közvetlenül a kiadás négyjegyű éve, egy kötőjel és a kiadás kétjegyű hónapja követ. A tervezetek vagy előzetes kiadások jelölésére további jelölési szabályok vannak.

Jó tudni

Németországban jelenleg több mint 34 000 DIN-szabvány létezik. Ezeket mind a Beuth Verlag kiadó adja ki. A fogyasztók által nap mint nap használt termékek nagy része tehát szabványosított - a csavaroktól az iskolatáskákig. Az irányítási rendszerekre vagy a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelésre is vannak szabványok. A DIN szerint a helyi gazdaság évente mintegy 17 milliárd eurót profitál a szabványokból.

Németországban az egyik legismertebb szabvány a DIN A4-es papírformátum. Ezt már 1922-ben kidolgozták a DIN A sorozat részeként, és a DIN 476-ban rögzítették (ma az A sorozatot a DIN EN ISO 216 tartalmazza). A szabvány biztosítja, hogy minden dokumentum és írópapír egységes méretű legyen, és minden nyomtatóban vagy mappában gond nélkül használható legyen.

dqs-empfang-r-suehring
Loading...

Szakértelem és bizalom

Több mint 35 éve állunk ki amellett, hogy kik vagyunk és mit csinálunk: Mi vagyunk az auditok és tanúsítások - folyamatok és irányítási rendszerek - specialistája.

Szerző
Ute Droege

DQS szakértő a minőségirányítás területén, régóta auditor és tapasztalt ISO 9001 oktató.

Loading...